Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946
és ellenőrzik azok működését. 118 A törvény e rendelkezése a DTMK esetében csak a 30-as évek közepétől érvényesült a gyakorlatban. A kamara a bizottsági üléseken, rendezvényeken a tisztviselőivel vagy a közelben lakó kamarai tagok kiküldésével képviseltette magát. A bizottsági jegyzőkönyvek egy példányát bekérte, ez szolgált a kapcsolattartás alapjául. A jegyzőkönyveket a mezőgazdasági bizottságok ügyeinek intézésével megbízott tisztviselő kapta meg, aki az intézkedést igénylő ügyeket kigépeltette, és intézkedés végett az illetékes tisztviselőkhöz továbbította. A DTMK és a mezőgazdasági bizottságok közötti együttműködés szorosabbá tétele érdekében hozta létre a kamara igazgatója a körzeti intézői hálózatot. A körzeti intézők szerződéses alkalmazottak, általában okleveles gazdák voltak 119 , akik a gazdálkodás mellett foglalkoztak lakóhelyük és a környező községek mezőgazdaságának ügyével. A feladatuk az volt, hogy állandó kapcsolatban álljanak a körzetükhöz tartozó községi és járási mezőgazdasági bizottságokkal, a bizottsági elnökökön keresztül gyűléseket hívassanak össze, amelyeken a kamara képviseletében részt vegyenek. A gyűléseken felmerült kívánságokat és panaszokat, ha lehetséges volt, helyben el kellett intézniük. Ha erre nem volt mód, az ügyet a kamarához kellett továbbítaniuk. Kötelesek voltak a körzetükhöz tartozó falvak vezetőivel jó kapcsolatban állni, részt venni a falu minden megmozdulásában. Figyelemmel kellett kísérniük körzetük növénytermelési, állattenyésztési, szőlészeti, gyümölcsészeti, valamint szociális viszonyait. Az észlelt hibákra fel kellett hívniuk a figyelmet, és javaslatot kellett tenniük a javulás érdekében. 120 A körzeti intézői hálózat kiépítése a 30-as évek közepén kezdődött meg. A körzeti intézők száma 1944-ben 18 volt. 121 A felszabadulás után a közlekedési nehézségek miatt késve szerveződött újjá. 122 Szerepe volt ebben a kamarai kirendeltségek megteremtésére irányuló törekvés előtérbe kerülésének is. A DTMK az általános érdekű közlendőit, felhívásait a Magyar Róna hasábjain juttatta el a mezőgazdasági bizottságokhoz, és rendszeresen közölt róluk híreket, tudósításokat. A felszabadulás után, amikor a lap nem jelent meg, körlevelek és plakátok küldésével helyettesítette. A 30-as évek elejétől szokásban volt, hogy a DTMK a székhelyétől távol, egy-egy kisebb régió központjában tartotta meg szakosztályi üléseit, kamarai napokat, gazdanapokat szervezett, ahová a környék mezőgazdasági 119 Az 1939-ben alkalmazott 10 körzeti intéző közül 8 volt okleveles gazda, 1 okleveles kertész, 1 tanító. — BKmL. DTMK ir. Tisztviselők dosszié. Körzeti intézők személyi lapjai. 120 üo. 2884/1943. 121 Uo. Kimutatás a tisztviselők létszámáról. 1944. 122 Uo. 2674/1945.
