Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

bizottságainak elnökeit is meghívta.

123 Rendezett értekezleteket kizárólag mezőgazdasági bizottsági elnökök számára is.

124 Más mezőgazdasági kamarákhoz hasonlóan a DTMK is igyekezett szorosabbá tenni a mezőgazdasági bizottságok és a közigazgatás kapcsolatát. 1939-ben az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara felterjesztéséhez csatlakozva kérte, hogy a törvényhozás biztosítsa a községi és a megyei városi mezőgazdasági bizottsági elnökök képviselőtestületi tagságát, ahogy az 1929: XXX. tc. 4. §-a biztosította a vármegyei és a thj. városi mezőgazdasági bizottságok kiküldöttei számára a th. bizottsági tagságot.

125 Mivel a felterjesztésnek nem volt foganatja, a DTMK a megyei vezetésen keresztül próbálkozott az együttműködés szorosabbá tételével. Az igazgató kérte PPSK vm. alispánját, rendelje el, hogy a mezőgazdasági bizottság ülésein városokban a polgármester vagy a gazdasági tanácsnok, járási székhelyeken a főszolgabíró vagy az egyik szolgabíró, községekben a főjegyző vagy valamelyik gazdajegyző jelenjen meg, hogy az ott tárgyalt közérdekű kérdések a helyi közigazgatás vezető tagjának a jelenlétében hangozzanak el. Annak ellenére, hogy ezt részben biztosította már az érdekképviseleti törvény 9—12. §-a, az alispán nem is válaszolt a kamarai átiratra.

126 A mezőgazdasági bizottságok nem váltak a gazdasági élet számottevő tényezőivé. Még 1941-ben, működésük második évtizedének a végén is úgy ítélték meg a munkálkodásukat, hogy nem több üres szócséplésnél.

127 Nem voltak konkrét feladataik, a mezőgazdasági népességnek csak a töredékét tudták mozgósítani még a választások idején is.

128 Anyagi eszközök, állandó, fizetett tisztviselők hiányában a működésük szinte mindenütt névleges volt. A DTMK, amely a hivatalos érdekképviselet szerepének növelésére törekedett, a mezőgazdasági bizottságoknak is nagyobb szerepet szánt. így pl. el akarta érni, hogy az adómérséklési és a kataszteri újraosztályozási ügyek elbírálása, az elemi csapások mértékének megállapítása és a felmerülő munkabér-viták eldöntése hozzájuk tartozzék, hogy a közigazgatás vonja be őket a termelés irányításába.

129 Mindez azonban csak kívánság maradt. Az 1942: XVI. tc. úgy próbálta serkenteni a bizottságok működését, hogy a mezőgazdaság-fejlesztő intézkedések alsó fokon való végrehajtásával megbízott gazdasági elöljárót tette a mezőgazdasági bizottság titkárává. Mivel 123 15 éves jelentés. 133—139. p. és 20 éves jelentés. 223. p. 124 BKmL. DTMK ir. Közgyűlési jkv. 1934. dec. 18. 125 Uo. 4971/1940. 126 Uo. 7113/1939. 127 Uo. 4741/1941. 128 A választásra jogosultak 4—10%-a adta le szavazatát a választásokon. — Uo. Közgyűlési jkv. 1939. febr. 23. 129 Uo. 4741/1941. 30* 467