Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946
A működés főbb vonalainak kialakulása és a kedvező pénzügyi helyzet lehetőséget teremtett olyan lépések megtételére, amelyek a közvélemény figyelmére is számíthattak : kamarai intézmények születtek, és megindult a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara Kiadványai című sorozat. A DTMK életében meghatározó szerepet játszott az igazgatója, dr. Gesztelyi Nagy László. Jogi doktor, a sárospataki református kollégium növendéke volt, akinek érdeklődése korán a gazdasági élet felé fordult. Pályája első évét segédjegyzőként töltötte el,ezután a földművelésügyi minisztériumba került, ahol a mezőgazdasági munkaügyi osztályon dolgozott. Egy év múlva, 1917-ben a Magyar Gazdaszövetség tiszviselője lett. Itt dolgozott 1922-ig, amikor a földművelésügyi miniszter a DTMK igazgatójává nevezte ki. A két világháború közötti időszak közgazdasági és mezőgazdasági életének ismert alakja volt. Több mint harminc önálló munkája jelent meg, tanulmányait a Magyar Gazdák Szemléje, a Közgazdasági Szemle, az Új Élet, a Magyar Munkás Szemle, a Szövetkezeti Szemle közölte. 1929-ben egyetemi magántanár lett, mezőgazdaságpolitikát adott elő. 58 A DTMK igazgatójaként az Alföld megoldatlan kérdéseit helyezte előtérbe, ezek között is elsősorban a tanyák ügyével foglalkozott. Tanyalátogatásai tapasztalatait tette közzé a „Magyar tanya" 59 , ,,A tanyavilág élete" 60 és ,,A tanyavilág egészségügyi igazgatása" 61 című munkáiban. Előadója volt az 1926 októberében tartott országos közegészségügyi és társadalompolitikai értekezletnek, az 1927 májusi országos tanyai közoktatásügyi értekezletnek, egyik vezetője volt az 1930 márciusi országos tanyai és közegészségügyi értekezletnek 62 . Irányításával a DTMK ún. tanyakongresszusokat rendezett — 1927-ben Szentesen, 1933-ban Szegeden, 1936-ban Kiskundorozsmán —, amelyek anyagát közzétették a kamarai kiadványsorozatban. 63 A kamarai kiadványsorozat — amelynek keretében 48 kiadvány jelent meg, többségben a DTMK tisztviselőinek tollából — az igazgató ,,Az Alföld" című füzetével indult. Amikor itt rögzítette a legfontosabb megoldandó kérdéseket, egyben a DTMK-nak adott programot. A véleménye szerint az Alföld legsürgősebb megoldást igénylő kérdései : a szikesek megjavítása, az öntözés megoldása, a futóhomok megkötése és hasznosítása, a tanyarendszer bekapcsolása a gazdasági vérkeringésbe — útépítés, a közegészség 58 Uo. 3742/1943. 59 GESZTELYI NAGY L. : Magyar tanya. Kalocsa, 1928. 288 p. CO Uő: A tanyavilág élete I. Kecskemét. 1930. 44 p., A tanya világ élete II. Homok, 1932. 103 p. 01 U6: A tanya világ egészségügyi igazgatása. Homok, 1931.101 p. 62 Lásd: A tanyakérdés törvényes rendezés előtt. DTMK kiadványok 27. sz. Kecskemét, 1937. 13. p. 63 DTMK kiadványok 7. sz.: A homok meghódítása. Az 1927. évi homoki nagygyűlés naplója.; DTMK kiadványok 20. sz.: A tanyavilág kívánságai. A szegedi tanyakongresszus naplója.; DTMK kiadványok 27. sz.: A nanyakérdés törvényes rendezés előtt. A DTMK 1930. december S-án Kiskundorozsmán tartott tanyakongresszusátak naplója. 29* 451
