Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

ügy és a közoktatás elemi feltételeinek biztosítása, a tanyai közigazgatás megszervezése, a tanyák posta- és telefonhálózatba történő bekapcsolása révén —, a gazdálkodók szakismeretének bővítése, a növénytermelés mellett elmaradt állattenyésztés felkarolása, mezőgazdasági ipar megteremtése és a villamosítás. Az Alföld és a tanya-kérdés előtérbe helyezésének természetesen megvoltak a korra jellemző eszmei-politikai indítékai — „Itt lakik a magyarság legértékesebb eleme, itt vannak a jászok, kunok, hajdúk ivadékai a magyarság őserői ..." —• írja Gesztelyi Nagy L.

64 -—, amelyek azonban nem meghatározók a kérdés következetes felszínen tartása, és a helyzet javítása érdekében kifejtett folytonos munkálkodás mellett. A kedvező anyagi viszonyok lehetővé tették kamarai intézmények létrehozását is. Megalakult a Duna—Tisza közi Körzeti Hitelszövetkezet, a kamarai mintagyümölcsös, a kertmunkásképző iskola, a bakterológiai és kórdiagnosztikai intézet, a talajtani intézet és az alpári gazdaság. 2.11. A Duna—Tisza közi Körzeti Hitelszövetkezet az Országos Központi Hitelszövetkezet tagszövetkezeteként, az 1923: XXXIII. tc. 5. §-ban rögzített céllal, 1924-ben alakult meg.

65 Tagjai 100 kh-on felüli birtokosok lehettek, a feladata ezek olcsó hitellel való ellátása volt. Alapító tagjainak száma 91 volt, a tagok száma 1944-re 927-re nőtt.

66 Fennállása 22 esztendeje alatt kb. 50 millió pengő támogatást nyújtott a tagjainak.

67 A hitelszövetkezetet a DTMK szervezte meg. Elnöke a kamara elnöke. A kamara igazgatója és egy tisztviselője igazgatósági tag, egy másik tisztviselője pedig a felügyelő bizottság tagja.

68 2.12. A kamarai mintagyümölcsös és gyümölcskísérleti telep telepítése 1926 őszén, 56 kh. homokon — amelyet akkor Kecskemét várostól bérelt, majd 1936-ban megvásárolt a DTMK —kezdődött meg. 1936-ban 80 kh-dal gyarapodott a területe, amelyből kb. 10 kh volt szőlő, a többi szántó.

69 A kamara egészen a megszűnéséig gazdálkodott rajta, mert mint oktatási célokat is szolgáló területet nem vették igénybe a földreform során.

70 A telep létrehozásával az volt a DTMK célja, hogy 1. bebizonyítsa, hogy az Alföld szélsőséges és száraz éghajlata, rossz és változó talajviszonyai között is lehet jól értékesíthető gyümölcsöt termelni ; 04 GESZTELYI NAGY L. : Az AHöld. 5. p. 05 A DTMK évi jelentése 1943—1944. Kecskemét, 1944.17. p. 00 Uo. 19. p. 07 Uo. 20. p. 68 BKmL. DTMK ir. 6906/1942. 69 Lásd 15 éves jelentés 89—90. p. 70 BKmL. DTMK ir. 1504/1945.