Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

növelte a területét, amennyivel Bács-Bodrog vm. gyarapodott.

2 A felszabadulás utáni területrendezés során a vármegyehatárok korrekciójából adódóan csatoltak hozzá néhány községet.

3 1.1. A DTMK SZERVEZETE Magyarországon 1922-ig, az 1920: XVIII. tc. szerinti mezőgazdasági kamarai szervezet kiépüléséig, a mezőgazdasági érdekképviseleti teendőket szabadtársulási alapon létrejött szervezetek : a vármegyei és egyéb helyi érdekeltségű gazdasági egyesületek és gazdakörök, továbbá az OMGE, a Magyar Gazdaszövetség és a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége

4 végezték. Az 1868 júniusában összeült I. országos gazdakongresszuson márfelvetődött e rendszer megváltoztatásának a lehetősége, de a változtatás hívei csak az 1879. évi II. országos gazdakongresszuson értek el némi eredményt. A kongresszus kényszertársuláson alapuló érdekképviseleti szervezet kialakítása mellett foglalt állást. Kimondta, hogy: ,,A gazdasági egyesületek szervezetének teljes megváltoztatásával, ezek fenntartási költségeiben — úgy, mint ez az 1868: VI. tc. által a kereskedelmi és iparkamarákra szervezve van — a gazdasági egyesület területén levő minden földtulajdonos egyenes földadó forintja után fél krajcár maximum járulékkal vesz részt." Bár az elhatározást gyakorlati lépések nem követték

5

, a kérdés nem került le a gazdagyűlések napirendjéről. A II. országos gazdakongresszus határozata alapján összehívott szövetséges gazdasági egyesületi nagygyűlések is foglalkoztak a mezőgazdasági érdekképviselet ügyével, különösen az 1883. évi III. és az 1892. évi IX. szövetségi nagygyűlés. Az 1892. évi nagygyűlésen a résztvevők egy csoportja a kényszertársulási alapon szervezett mezőgazdasági kamarák létrehozása mellett foglalt állást. A többség azonban úgy ezeken a nagygyűléseken, mint az 1895. évi III. és az 1896. évi IV. országos gazdakongresszuson a szabadtársulási elv mellett határozott, és nem kívánta a meglevő rendszer átalakítását. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének megalakítása is mutatja azonban, hogy a kérdést nem tekintették lezártnak. Az 1901—1906. évi országgyűlést megnyitó trónbeszéd az 2 A 250. 004/1941. F, M. sz. r. kimondta, hogy a DTMK működési területe kiterjed Bács-Bodrog vm. visszafoglalt területére, valamint Szabadka, Újvidék és Zombor thj. városok területére is. 3 4330/1945. M. E. sz. r. 4 Az 1890. évi IV. gazdakongresszus hozta létre az OMGE keretében. A szövetség létrehozásának egyik célja a mezőgazdasági érdekképviselet törvényhozási úton való szervezésének sürgetése volt. 5 Valószínűleg azért nem, mert úgy a kongresszusok, mint a nagygyűlések legerősebb csoportjai az OMtJE-ből és a vármegyei gazdasági egyesületekből kerültek ki, amelyeknek nem volt céljuk a kialakult rendszer megváltoztatása. Lásd VÁSÁRHELYI Zoltán: A mezőgazdasági érdekképviselet fejlődése. Bp. Eggenberger. 1903. 140. p.