Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946
országgyűlési ciklus alatt megoldandó feladatok között említette a mezőgazdasági érdekképviselet ügyének rendezését, s a kérdés az 1920: XVIII. tc. megalkotásáig nem szűnt meg kormányzati program lenni. 6 A mezőgazdasági érdekképviselet ügye iránti élénk érdeklődésre vallanak a korszakban tekintélyes számban megjelent tervezetek, tanulmányok. 7 Annak, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvény 1920-ban született meg, a legfőbb oka a vesztett háborút követő átalakulás 8 és a forradalmakra való visszahatásként is jelentkező kisgazda-politika meghirdetése volt. De nem hozott döntést a törvény a kény szertársulás—szabadtársulás vitában, hiszen a mezőgazdasági kamarák, mint kényszertársuláson alapuló hivatalos érdekképviseletek mellett — változatlan súllyal és tevékenységi körrel — tovább működtek a gazdasági egyesületek és gazdakörök. A törvényes mezőgazdasági érdekképviseleti rendszer háromlépcsős. A mezőgazdasági bizottságokra — községi, városi, járási, thj. városi és vármegyei mezőgazdasági bizottságokra — épül, amelyek tevékenységét öt kerületi mezőgazdasági kamara volt hivatva összefogni, irányítani és ellenőrizni, és az onnan kiinduló panaszokat, jogos igényeket az Országos Mezőgazdasági Kamara (a továbbiakban: OMK) és a földművelésügyi minisztérium felé továbbítani. A mezőgazdasági érdekképviselet működési alapelveit az 1920 : XVIII. tc. (a továbbiakban: T) határozta meg az 1937 :XVII. tc.-ben (a továbbiakban: N) rögzített módosításokkal. E két tc. írta elő a mezőgazdasági kamarák összetételét 9 , a tagok megválasztásának módját 10 , rögzítette feladatukat 11 , 6 Az érdekképviseleti törvény előzményeiről lásd R UBI NEK Gyula: Indokolás a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvényjavaslathoz. DTMK kiadványai 2. sz. Kecskemét, 1925. 44—45. p. ée VÁSÁRHELYI Z. i. m. 144—145. p. 7 Többek között GLEVITZKY Sándor: Mezőgazdasági kamarák. Sárospatak, 1888. 44 p., Az agrárkérdés Magyarországon. Irta: Reformer. Bp. 1894. 80 p., RUBINEK Gy.: Mezőgazdasági érdekképviselet. Bp. Pátria. 1895. 48 p., POROSZKAY Béla: Gazdasági érdekképviselet. Xagybecskerek, 1903. 33 p., PAUR Ödön: Mezőgazdasági problémák. A mezőgazdasági érdekképviselet kérdéséhez. Bp. Pátria. 1900. 82 p., BERNÁT István—• RUBINEK Gy.: Törvényjavaslat a mezőgazdasági kamarákról. Bp. Pallas. 1908. 31 p., Mezőgazdasági érdekképviselet Németországban. A m. kir. Földmívelésügyi Minisztérium berlini gazdasági szaktudósítójának jelentése. Bp. Pallas. 1908. 240 p., KRISZTINKOVICH Ede: Mezőgazdasági kamarák. Bp. Pallas. 1910. 646 p., Mezőgazdasági kamarák. Bp. Pallas. 1910. 646 p., Mezőgazdasági érdekképviseletekről törvénytervezet. Bp. Pfeifer. 1911.1, p., TONELLI Sándor: A magyar közgazdasági érdekképviseletek. Bp. Banschburg. 1914. 238 p. 8 „Mostani gazdasági helyzetünkben sem ezt, sem más olyan kérdést nem lehet elodáznunk, amelynek megoldásától azt reméljük, hogy mezőgazdaságunk talpraállításában hasznunkra lehet. . . Hazánk megmaradó részének mezőgazdasága tervszerűen át kell, hogy alakuljon, ki kell, hogy épüljön a megváltozott helyzet adta követelés szerint. Fontolóra kell vennünk a megmaradt részek termelési feltételeit, az itt folytatandó mezőgazdaságunkba új rendszereket, új irányokat, ríj tényezőket kell beillesztenünk,... (és ebben) rendkívül fontos szerep illeti a gazdatársadalmat." — írta RUBINEK Gy. Lásd: Indokolás 36—37. p. 9 A mezőgazdasági kamara rendes és kültagokból áll. A rendes tagok részben választás, részben hivatali tisztjük alapján tagjai a kamarának. A választás alá eső rendes tagokat a kamara területébe tartozó vármegyék és thj. városok mezőgazdasági bizottságai tagjaik sorából választják. A választott tagok és póttagok számát és egy-egy törvényhatóságra eső hányadát első ízben a földművelésügyi miniszter állapítja meg, a későbbi választásoknál e tekintetben a kamara alapszabályai irányadók. A választott rendes tagok és póttagok számát úgy kell megállapítani, hogy a mezőgazdasági érdekeltségek öt csoportja egyenlően legyen képviselve. — (T) 28. §. Hiva28 Bács-Kiskun megye múltjából III. 433
