Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922-1946 PINTÉR ILONA: Tanulmányom témája a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara (a továbbiakban: DTMK) hivataltörténete, amelynek tárgyalása során annak illetékességi területére és szervezetére, hatáskörére és működésére, valamint ügyintézésére kívánok kitérni. A DTMK-nak ugyanis, mint felülről létrehozott, előzmények és gyökerek nélküli szervnek először a szervezeti felépítése és a területi illetékessége volt meghatározott, az érdekképviseleti törvényben igen tágan körvonalazott hatáskör fokozatosan, a működés évei alatt telt meg tartalommal. Annak ellenére azonban, hogy a törvény az egész magyar mezőgazdaság társadalmi méretű irányítását akarta az öt mezőgazdasági kamarára bízni, a társkamarákhoz mérten jól működő DTMK sem tett többet annál, amit hivatalnoki kara végzett. A tanulmány a Bács-Kiskun megyei Levéltárban levő kamarai iratanyagra, a DTMK által kiadott működési jelentésekre és a mezőgazdasági érdekképviselettel kapcsolatos törvényekre és rendeletekre épül. A szabad tizedes rendszer alkalmazásával készült. 1. A DTMK TERÜLETI ILLETÉKESSÉGE A DTMK-t a 37 250/1921. F. M. sz. r. hozta létre, működési területét Pest—Pilis—Solt—Kiskun, Csongrád, Bács-Bodrog, Csanád, Torontál és Arad vármegyékre, Budapest székesfővárosra, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szeged és Baja thj. városokra kiterjedően határozta meg. Csanád, Arad és Torontál vármegyék egyesülésétől

1 eltekintve ez az állapot lényegében változatlanul maradt a DTMK megszűnéséig. A mezőgazdasági kamarák számát, székhelyét és működési területét újból megállapító 120 270/1938. F. M. sz. r. a DTMK-t nem érintette. A délvidék visszacsatolása annyival 1 1923: XXXV. tc. 11. §. 7.