Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

ráirányítja." 277 Ezután Zichy az ellen tiltakozik, hogy katolikus nők ilyen öltözékben templomba járjanak, főleg hogy áldozzanak is; a katolikus is­kolák tanítónőinek pedig egyszerűen megtiltja az ilyen ruhák használatát a nyilvánosság előtt. 278 Ez a figyelmeztetés az ,,úri" — és középosztálybeli asszonyoknak szólhatott, hiszen a nők jelentős többségét kitevő falusi pa­rasztlányok és asszonyok népviseletben jártak templomba, melyet a divat változásai nem nagyon érintettek. Az érseknek ezt a megnyilvánulását nem magyarázhatjuk csupán az agg egyházfő puritánságával. Közvetve tud­niillik ez a gondolat is elvezet Zichy gyakran visszatérő vesszőparipájához, a családok védelméhez. Az érsek sokat kesergett a családi élet tisztaságának megromlásán, — melynek legijesztőbb tüneteit a tömeges válásokban és a természetes szaporodás szándékos meggátlásában látta. A megromlott er­kölcsi felfogással szemben — melynek terjesztésében a sajtót, irodalmat, színművészetet is elmarasztalta — a „keresztény házasság Istentől rendelt céljára" hivatkozott: a gyermekáldásra. Úgy látta, hogy az „úrhatnámság szeretete, a kényelmes, gondtalan élet, szórakozás, öltözködés s a neveléssel járó gondok, szenvedések" sok anyát visszariasztanak a szüléstől. 279 Igaz, abból sem csinált titkot, hogy ezeket jómódú szülőkre érti. A végső konzek­vencia is ismerős : e szörnyű bajt az idézte elő, hogy a családok függetlened­tek Istentől. 280 A következő néhány sorban azt igyekszünk összefoglalni röviden, hogy Zichy miként határozta meg a papság szerepét a levente-mozgalomban. 1927 szeptemberében az Országos Testnevelési Tanács társelnöke, vitéz Mátyás Sándor hivatalbalépésekor egy iratot intézett az érsekhez, melyre Zichy egy körlevélben reagált. Ebben örömmel konstatálja, hogy „az állam­hatalom hivatott képviselői" az ifjúság képzésében „egyszerűen nélkülöz­hetetlennek" tartják az egyház támogató munkáját, s így „a lelkipásztor számára új, gyönyörű munkaalkalom nyílik." 281 Miután a leventéknek elő­írták — templomba vezetéssel — a vallási kötelmek gyakorlását, a lelki­pásztor kötelessége e kereteket lelki tartalommal kitölteni, hogy ne legyen a leventék megjelenése a szentmisén „üres parádé", melyet csak a fegyelem külső kényszere alatt végeznek, „hanem önkéntes hódolat . . . amit szí­vesen teljesítenek." 282 Éppen ezért a pap kísérje végig a gyakorlatokat, hogy a testi nevelés közben esetleg előfordulható káros befolyásokat megakadá­lyozhassa. Az érdeklődés, dicséret, elismerés, melyet a lelkipásztor részéről 277 LITT. CIRC. Zichy. Kalocsa, 1924. december 1. 3120. 278 Uo. 279 LITT. СШС. Zichy. Kalocsa, 1920. március 2. 822. 280 LITT. CIRC. Zichy. Kalocsa, 1935. március 10.1088. 281 LITT. CIRC. Zichy. Kalocsa, 1927. szeptember 25. 3349. 282 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom