Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

tapasztalnak, fokozni fogja becsvágyukat. Kívánatos, hogy a leventék oktatást nyerjenek egyházi énekben, egyes közös imádságokban s ily módon a szent cselekményekbe bekapcsolódjanak. Végezetül elrendeli az érsek, hogy évente egyszer — júliusban — minden plébánia számoljon be a leventemozgalomról a következő pontok szerint : 1. Hány katolikus levente van a plébánián ? 2. Kik (név, vallás, állás) a leventeoktatók ? 3. Hogyan teljesítik oktatói kötelességeiket a vallási gyakorlatokra való vezetés tekintetében ? 4. A leventék járnak-e misére ? Közös szentáldozás volt-e ? Hányszor ? 5. Észrevételek. — Befejezésül még egyszer felhívja a papság figyelmét, hogy karolják fel ,,e hazafias szempontból oly fontos mozgalmat."

283 Más alkalommal az ÉME kalocsai ügyvezető alelnöke kereste fel Zichyt levélben. Elmondta, hogy az ÉME Kalocsán 1927. november 20-án a numerus clausus törvényének tervbevett eltörlésével szemben nyilvános tiltakozó nagygyűlést tartott, melyen azt a határozatot hozták, hogy ragaszkodnak a numerus clausus teljes épségben leendő fenntartásához, de egyúttal követelik, hogy azt terjesszék ki törvényhozási úton a középiskolákra is, valamint a külföldön szerzett oklevelek nosztrifikálására és a szellemi pályákra bocsátásra is. Az alelnök az érsek atyai támogatását kérte ,,a keresztény magyar fajnak e küzdelméhez".

284 Zichy válaszában nem megy részletekbe, a lényeget tekintve azonban egyetért: „Ismerve azon súlyos feladatokat — írja —, melyek a magyar jövő megépítésében a keresztény magyar ifjúságra várakoznak, teljes mértékben támogatom azt a törekvést, hogy a magyar népnek szellemi irányítása a keresztény és magyar eszméktől áthatott, nemzeti múltunk hagyományait tisztelő értelmiség kezébe kerüljön és maradjon."

285 Végezetül megemlítjük, hogy Zichy igen nagy aktivitással dolgozott a pálosok rendjének hazatelepítésén. Ez ugyan inkább egyházpolitikai mozzanat, mégsem hallgathatjuk el, mert az érsek —• miután az egyetlen magyar eredetű rend 150 éven át csak lengyel földön létezett — a visszatelepítésnek egyházi és nemzeti szempontból egyaránt nagy jelentőséget tulajdonított. Zichy 1934 május közepén — népes magyar zarándoklat élén — maga ment Czestochowába, hogy a pálosok első csapatát személyesen vezesse Magyarországra. Átengedte a rendnek a Pécs felett, a Mecsek lejtőjén álló villáját, a hozzátartozó szőlővel együtt, s a pécsi rendház alapításában is részt vett.

286 283 Uo. 284 KÉL. I. Pol. ir. — Az ÉME kalocsai ügyvezető alelnökének, dr. Szóvá Istvánnak levele Zichyhez. Kalocsa, 1927. november 20. 285 KÉL. I. Pol. ir. — Zichy válasza Szóvának. Kalocsa, 1927, november 28. 286 KN. 1942. május 23. —• Zichy egyébként is szorgalmazta a zarándoklatokat, melyeken maga is gyakran részt vett. 1929 őszén 36 napos szentföldi zarándoklaton vett részt. Lásd: LITT. CIRC Zichy. Kalocsa, 1929. október 20.