Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

a jövőben is intézményesen biztosítva legyen. Saját személyére nézve — gyenge egészsége és gyakori akadályoztatása miatt — semmit sem kér ugyan, de annál inkább „kívánatosnak" tartja, hogy helyettesei, kik az egyházi közigazgatásban munkatársai, az „egyházi érdekek kellő védelme érdekében" a vármegye bizottságaiban megfelelően képviselve legyenek. Ezután név szerint felsorolja azokat a személyeket, akikre gondolt.

2

*

5 A belügyminiszter válaszában megnyugtatja az érseket, hogy a rendelkezések módot nyújtanak neki befolyása kellő mértékű érvényesítésére azokban a törvényhatóságokban, melyeknek területére a kalocsai érsekség egyházi fennhat ósága kiterjed. Zichy jelöltjeivel kapcsolatban azonban „a legnagyobb sajnálatára" azt írja, hogy nem áll módjában a törvényhatóság önkormányzati szerveinek elhatározását olyan irányban befolyásolni, hogy a megnevezett egyéneket akár örökös tagokká, akár a törvényhatóság választás útján megalakítandó — testületi szerveinek tagjaivá megválasszák. Azt azonban a maga részéről is kívánatosnak tartja, hogy az érsek egyházi fennhatósága alá tartozó vármegyék önkormányzati testületeinek működésében érvényesüljön befolyása a kiválasztott emberein keresztül. Segítségül közli, hogy utasította Pest—Pilis—Solt—Kiskun és Bács—Bodrog vármegyék főispánjait, hogy az érsek által megnevezettek megválasztását a törvényhatósági bizottságba a lehetőség szerint mozdítsák elő.

246 Zichy azonban levél útján személyesen is érintkezésbe lépett a főispánokkal. A Bács— Bodrog megyei főispán válaszában már pontos adatokat közöl az érsekkel. Eszerint a vármegyében a római katolikus vallásfelekezetek képviselőinek számát ötben állapították meg, a jánoshalmi, bácsalmási, bácsmadarasi, mélykúti és vaskúti plébánosok, mint a legnépesebb egyházközségek élén álló lelkészek a törvényhatóságnak választás nélkül tagjai lesznek. Baja városában ugyanígy a 3 legnépesebb egyházközség vezetője tagja lesz az új törvényhatósági bizottságnak.

247 Zichy azonban nem elégedett meg ennyivel. Ennél többre gondolt személyi kérdésekben. 1930 januárjában például bizalmasan arra kéri Preszly Elemért, Pest vármegye főispánját, hogy „a vármegye és a kalocsai főegyházmegye között fennálló és mindgyakrabban előforduló közös érdekű ügyek könnyebb megtárgyalása és elintézése céljából" Révay Tibor praelátus, kanonokot — az érseki iroda igazgatóját — a vármegyei kis gyűlés tagjai közé jelölje és választassa meg. Az érsek azzal érvelt, hogy Révay a várme245 KÉL. I. Pol. ir. Zichy levele a belügyminiszterhez. Kalocsa, 1929. július 10. 246 KÉL. I. Pol. ir. — A belügyminiszter levele Zichynek. Budapest, 1929. október 29. Itt jegyezzük meg, hogy az 1929. évi XXX. tc. 4. §-a — a közigazgatás rendezéséről — a vallásfelekezetek képviselőinek számát a hívek számarányához képest állapítja meg a törvényhatósági bizottságokban. 247 KÉL. I. Pol. ir. — Bács-Bodrog vármegye főispánjának levele Zichy érsekhez. Baja, 1929. július 20