Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában
gyei állandó választmánynak is tagja volt régebben, s mint ilyen is kiválóan megfelelt. 248 Más alkalommal pedig ugyancsak Preszlyhez — s ugyanazzal a fogalmazással a belügyminiszterhez is — fordult, jelezve, hogy az általános vármegyei tisztújítás alkalmából súlyt helyez arra, hogy Kalocsára — amennyiben személyváltozás történik — a nem katolikus főszolgabírók évtizedekre terjedő sorozata után katolikus jelöltet válasszanak meg. 249 Zichynek a közügyekkel való kapcsolata különösen megélénkült a választások idején, noha ő maga ezért nem volt hajlandó megszakítani karlsbadi üdülését, pedig az érsekuradalmi ügyész figyelmeztette, hogy távolmaradásával esetleg választójogának elvesztését kockáztatja, azonkívül az uradalom és az egyházmegye érdekeltségei Bács megyében olyan nagyok, hogy ,,az összeköttetés ápolása a közigazgatással egyébként is ajánlatos." 250 Mint láttuk, az érsek korábbi lépései pontosan ennek erősítését célozták, tehát távolmaradása valószínűleg az egyre súlyosbodó egészségi állapotával magyarázható. Zichy ezekkel a politikai követelésekkel egyidőben a protestáns hatás visszaszorítására egy katolikus vármegyei szervezkedést is megindított. E tevékenység igen nagy diszkréciót igényelt a résztvevőktől, mert kipattanása esetén komoly fegyvert adott volna a protestáns vármegyei politikusok kezébe. Az első lépések megtétele 1927 januárjára nyúlik vissza. Az érsek Hanauer váci és Prohászka székesfehérvári püspöknek írt levelében arra hívja fel a figyelmet, hogy Pest vármegye ügyeinek intézésében a protestánsok vezérszerepet ragadtak magukhoz s a katolikusok méltatlan bánásmódban részesülnek. Ennek egyik oka — írja Zichy — a protestánsok részéről tapasztalható szervezettség, amely kellő időben előkészítvén az ügyeket, a közgyűlésekre rendesen be tudja vinni azt a 80—100 embert — akiknek jó része katolikus — s akik a protestáns jelöltek részére a szavazatok többségét biztosítják. Ezzel ellentétben a katolikus megyebizottsági tagok nem is ismerik egymást, nincs is alkalmuk, hogy megismerkedjenek, — s így előzetes megállapodások katolikus részről nincsenek. Ha pedig néhány pap valamit szeretne kivinni az egyház érdekében, csak az a rövid idő áll rendelkezésükre, amely alatt a megyebizottsági tagok gyülekeznek. ,,De az ilyen elkésett szervezkedés gyümölcse természetesen pár perc alatt meg nem érhetik s a katolikus törekvések háttérbe szorulnak." 251 248 KÉL. I. Pol. ir. — Zichy levele dr. Preszly Elemér főispánnak. Kalocsa, 1930. január 12. 249 KÉL. I. Pol. ir. — Zichy kéziratos fogalmazványa két személynek is címezve. (Preszly és Scitovszky belügyminiszter) Kalocsa, 1929. augusztus 25. Az érsek mindjárt ajánl is valakit erre a célra dr. Madarász Adorján, volt abonyi főszolgabíró személyében. 250 KÉL. I. Pol. ir. — Nyáry Pál érseki uradalmi ügyész levele. Kalocsa, 1934. október 15. 251 KÉL. I. Pol. ir. — Zichy kézirata a váci és székesfehérvári püspöknek címezve. Kalocsa, 1927. január 24.