Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában
milliói" követelőznek munkáért és kenyérért, és lázadoznak minden ellen, amit mások bírnak. ,,E két véglet között hányódik a világ és a puszta emberi belátás 15 év óta nem tudta megtalálni azt az aranyhidat, mely ezt a két robbanó végletet kiegyenlítené". 242 Zichy ezzel tulajdonképpen elismerte azt, hogy az osztályharc a kor égető problémája világméretekben érvényes. Sőt, mikor — korábban —- a „társadalom jövőjéért" aggódott, egyben a harc kimenetelének bizonytalanságát is érintette. Bizonyára sejthette, hogy a „belátás aranyhíd ját" azért nem találták meg „tizenöt év alatt", mert azt a szemben álló felek antagonizmusa lehetetlenné tette. Azt az egyetlen lehetséges megoldást viszont, melyet a történelmi gyakorlat ekkor már 15 éve igazolt a Szovjetunió fennállásával, — természetesen nem fogadhatta el, hiszen minden erejével éppen ez ellen harcolt. 1934-ben kiadott böjti szózata a „társadalom hullafoltjairól" értekezik. Ennek végső kicsengését idézzük, mert ez csaknem minden megnyilatkozásában így szerepel: „Mindenkinek tudnia kellene, hogy a világ Isten nélkül előbb-utóbb teljesen elzüllik. Isten nélkül ugyanis nincs hit, hit nélkül nincs erkölcs, erkölcs nélkül nincs rend és nyugalom. A világ Isten nélkül a végzetes katasztrófa lejtőjére csúszott". 243 A kommunizmus kérdésével a pápai körlevelek is foglalkoztak, melyekben az egyház hivatalos álláspontját fogalmazták meg. 244 Ezeket Zichy is rendszeresen közreadta. Annál feltűnőbb, hogy az érsek antikommunista megnyilvánulásai még ezeknél is egysíkúbbak. Ezt a fokozottabb szenvedélyességtől motivált rosszindulatú túlfogalmazások sem feledtetik. Csernoch és Várady legtöbbször szociális vagy filozofikus aspektusból érveltek és részigazságokat próbáltak exponálni az egész igazság elhomályosítására, — vagyis a maguk szempontjából jó propagandisták voltak. Zichy azonban azt az — egyházi körökben általánosan elfogadott — gondolatsort ismételgette állandóan, hogy a szocializmus a hitet kezdte ki, a hit hiánya elpusztítja a nemzetet, — tehát a megoldás: vissza a hithez. De eközben semmilyen újdonságot nem olvashatunk tőle sem a téma megközelítésében, sem az érvelésben, sem az egyes részletek megítélésében. Ugyanakkor teljesen új az a rendkívüli agilitás, melyet Zichy a világi közigazgatásban való hathatós részvétel érdekében kifejtett. 1929-ben a belügyminiszternek írt levelében a kalocsai érsekek történelmi jogára hivatkozva ragaszkodik ahhoz, hogy az érseki befolyás a vármegyék életébe 242 KF. 1932. december 24. 243 LITT. CIBC. Zichy. Kalocsa, 1934. február 10. 356. Hasonló gondolatokat találunk: LITT. CIBC. Kalocsa, 1932. február 28. LITT CIRC. Kalocsa, 1932. február 10. LITT. CIRC. Kalocsa, 1937. február 10. Megemlítjük, hogy Zichy előszeretettel fejtette ki e gondolatait az ún. „böjti szózatok"-ban. Valamennyi itt jelzett dokumentum ilyen alkalommal íródott. 244 LITT. CIRC. XI. Pius apostoli körlevele. Róma, 1937. március 19.