Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában
hatott a katolikus politika szempontjából. Az érsek mindenesetre felhívja a papság figyelmét, hogy „azon hősi tettekre és kiváló honfiúi erényekre" való tekintettel, amelyek Horthyt a legmagasabb polcra emelték, szerezzék be az iskolák számára a kormányzó arcképét s a népet is buzdítsák annak beszerzésére. 200 Az 1922-es képviselő választások idején az akkor már nagybeteg érsek külföldi üdülőhelyen tartózkodott. A pártok képviselői azonban leveleikkel ott is felkeresték pénzt vagy csak erkölcsi támogatást kérve. 201 Az egyikre válaszolva Várady a keresztény egység bomlásán kesereg. A magyar politika legnagyobb átkának tartja azt, hogy a közjogi viszálykodásból nem tud kiemelkedni. Úgy látja, hogy ez a méreg 1867-től a háború kitöréséig kitartóan hatott s ezek az ellentétek fő okozói voltak az ország összeomlásának. De alig eszméltünk fel a háborút követő forradalmak csapásaiból — folytatja az érsek —, a közjogi ellentétek máris megújult sznvedélyességgel dühöngenek, magyar falja a magyart, a keresztény pártokat szétszaggatja a háborúskodás. Ez a látvány fokozza szenvedéseimet — mondja —, mert a nagy keresztény családot látom testvérharcban széjjeltépve, olyanokat, kiket hivatásszerű kötelességem különbség nélkül keblemre ölelni." 202 Várady a viszálykodás megszüntetését tartja elsőrendű kötelességének s ezt jelöli meg a folyamodók feladatául is még akkor is, ha ez netán áldozatokat jelentene számukra. A keresztény egység egész politikai pályájának egyik alapkoncepciója volt, mert ettől az erőtől várta a baloldal rohamos előretörésének megakadályozását. De eddig az egységet megbontó közjogi viszálykodásról nem beszélt. Most viszont, hogy a keresztény és hazafias jelszavak a pártok kedvelt választási fegyverei voltak, erre is sor kerülhetett. Várady kalocsai korszakát megelőző tevékenysége kapcsán már tárgyaltuk szociális jellegű állásfoglalásait. Ez az érdeklődés későbbi püspöki és érseki státuszában is nyomon követhető. 1912 júniusában például, még mint győri püspök, a felsőházban beszól a nem állami tanítók javadalmazásának elégtelenségéről s az állam hathatós támogatását követeli, melyre Teleszky pénzügyminiszter válaszol. 203 Említettük már, hogy érseki kinevezése egybeesett a trónörökös meggyilkolásával. Ez itt azért érdemel ismét említést, mert a világháború erőteljesen felszínre hozta az egyébként is rendkívül súlyos szociális problémákat. Ugyanakkor egy új — hasonlóan súlyos — gondot is kitermelt : a rokkantak ügyét. Az érsek ennek a kérdésnek kezdet200 LITT. CIRC. Várady, Kalocsa, 1920. október 11. 3282. 201 KÉL; I. Egyh. pol. ir. Kruszt Sándor praelatus levele Váradyhoz. Budapest, 1922. április 10. KÉL. I. Pol. ir. — A kalocsai Keresztény, Nemzeti, Földműves és Polgári Párt levele Bagó Soós Gergely elnök aláírásával. Kalocsa, 1922. május 18. 202 KÉL. I. Pol. ir. — Várady levele Bagó Soós Gergelynek. Bad Nanheim, 1922. május 21. 203 Alkotmány c. folyóirat 143. sz. 1912. június 18., kedd.