Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

szó sincs. „Betetőzi az előadott sérelmeket a teljes jogi bizonytalanság — úgyszólván anarchia —, s a hivatalnokok megvesztegethetősége, korrupciója. A bírósági ítéletek teljesen bizonytalanok, önkényesek. A hatóságok intézkedései egymásnak ellentmondók."

172 Nincs ebben a leírásban semmi szokatlan. A megszállás óta a két szemben álló fél nagyjából ebben a stílusban közelíti meg a másik gyengéit. Számunkra sem az most a fontos, hogy az elhangzottak realitásának mértékét vitassuk, •— mely egyébként sem áll módunkban. Sokkal inkább azt húznánk alá, hogy Várady igen sokat várt a Szentszék állásfoglalásától, mert néhány jel arra mutatott, hogy a Vatikán inkább a magyarokkal szimpatizál ebben a konfliktusban. A radikális belgrádi lap, a „Tribuna" —- mikor Róma visszautasította a jugoszláv kormány azon kívánságát, hogy Szabadka székhellyel mielőbb katolikus püspökséget állítsanak fel — egyenesen a jugoszlávok elleni ellenséges gondolkodással vádolta meg a Szentszéket, s követelte a kormánytól, hogy az — erre való tekintettel —• szakítson a Vatikánnal.

173 Az adminisztrátor kinevezése sem látszott ekkor még valószínűnek. Az egyházmegyét, csak a politikai határok vágták szét. Csernoch is erre céloz, mikor azt írja a jugoszláv memorandumra válaszolva, hogy a kalocsai érsek a mai napig illetékes főpásztora az egyházmegyének. Várady ebbéli minőségét erősíti azzal, hogy a számára ellenőrizhetetlenné vált terület gazdasági-politikai életének fonákságaiból a teljes káosz képét igyekszik kialakítani s a pápa tudomására hozni. Arra ugyanis volt már példa, hogy az egyházmegyék több ország területére terjedtek ki. Elméletileg elképzelhető ebben az esetben is egy ilyen megoldás, — még ha gyengék is az esélyei. Várady mint az egyházmegye érseke természetesen ezen fáradozott. A kérdés megközelítését azonban nagyban befolyásolta a tényleges politikai helyzet. Ez a Vatikánt is rendkívül óvatossá tette. Csaknem egy évvel az érsek jelentése után még mindig nincs határozott álláspont, de az már valószínű, hogy az elszakadt területet kiveszik Várady kezéből. 1921 decemberében a külügyminiszter közli az érsekkel, hogy még mielőtt a Szentszék az apostoli adminisztrátorok dolgában érdemben döntene — vatikáni követük útján érdeklődtek. Eredmény: ,,Az esztergomi adminisztrátorság sajnos mindjobban élő analógiájával számolni kell."

174 Ugyanakkor a követ közbenjárására a Szentszék megígérte, hogy a kalocsai érsekség birtokainak visszaadatása iránt az S. H. S. kormánynál közbe fog járni, 172 u. o. 173 KÉL. I. Pol. ir. — Petres János levele az Érseki Főhatósághoz. Csávoly, 1920. október 4. A kérdéses cikk a „Tribun* 1920. szeptember 30-i" számában jelent meg. 174 KÉL. I. Pol. ir. — A külügyminiszter levele Váradynak. Budapest, 1921. december 24.