Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

valamint, hogy ,,a Szentszék a kinevezendő apostoli adminisztrátorok személyét illetőleg sem a szerb, sem a magyar kormánynál nem hajlandó hivatalosan összeköttetésbe lépni, de ki akarja kérni a bíbornok hercegprímás véleményét, akit a magyar kormány informálhat".

175 Egy másik levél pedig — a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumból —• óvatosabb fogalmazásra inti az érsek adminisztrációját. Nem mintha szemet szúrt volna éppen a kalocsai iratok fogalmazása, hanem mert a külügyminisztert ismételten kellemetlen helyzetbe hozták ebben a tárgyban a külföldi hatalmak itteni képviseletei. Azt kifogásolták, hogy a magyar kormányhatósági rendeletekben és egyéb hivatalos iratokban gyakran fordulnak elő ilyen kitételek: ,,meg nem szállott terület", „cseh demarkácionális vonal" — ós hasonlók. Most a külügyminisztérium arra kéri az érseket (a kultuszminisztériumon keresztül), hogy a gondjaira bízott kormányzati ágazatban szabatos, mindenben megfelelő kitételeket alkalmazzanak, miután a korábbi fogalmazások „feleslegesen szolgáltatnak alkalmat arra, hogy ellenségeink a trianoni békeszerződés megtartását illetően ellenünk vádaskodjanak".

176 A terület politikai hovatartozása tehát már végérvényesen eldőlt, de az egyházmegye erre a részre eső státusza még mindig nincs megoldva. A döntés befolyásolására Várady látszólag már nem sokat tehet. De a hercegprímás bizonyára méltányolni fogja álláspontját, melynek magasabb fórumokon is igyekszik majd érvényt szerezni. Nincs adatunk arról, hogy az érsek tett-e lépéseket, de a végülis kinevezett adminisztrátor személye arra enged következtetni, hogy ha némi kompromisszummal is, de semmiképp sem Várady ellenére született megoldás, melyről később még szólni fogunk. Említettük már, hogy a trianoni békeszerződéssel bizonyos, korábban szerb megszállás alatt lévő területek szabadultak fel. 1922 februárjában Bethlen információkat kér az érsektől ezen területek papsága és tanítósága hazafias lelkületéről és a megszállás alatti magatartásáról az államhűség szempontjából. A miniszterelnök szerint „rendkívül fontos, hogy a kérdéses területek papi és tanítói kara izzó hazafias érzésű és az államhűség szempontjából kipróbált egyénekből álljon."

177 Várady válaszában elmondja, hogy az ún. bajai háromszög római katolikus papsága kifogástalan magatartást tanúsított a megszállás alatt és azóta is. Ilyen szempontból senki ellen se hivatalos, se magánrészről panasz nem érkezett. A tanítók „nagy általánosságban" szintén kifogástalanul viselked175 u. O. 176 KÉL. I. Pul. ir. — A kulturmimsztérium levele Váradynak. Budapest, 1922. január 3. Megjegyzi, hogy a külügyminiszter az előbbiek helyett inkább az „elszakított terület" vagy „hódított terület" kifejezést ajánlja. 177 KÉL. I. Pol. ir. — Bethlen István miniszterelnök levele Váradyhoz. Budapest, 1922. február 1.