Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

Péterréven katolikus magyar papokat tartóztattak le és tartottak fogva több órán át. Majd elpanaszolja, hogy papjai ismételten próbálkoztak hozzá átjönni, hogy ügyeiket vele megbeszéljék, de ismételten azt mondták nekik hogy: ,,Semmi közük a kalocsai érsekhez, itt az már nem parancsol".

159 Végül elmondja, hogy a megszállott területen lévő érseki uradalmakat egy autonómiai bizottság kezelésére bízta. A múlt hónapban egy belgrádi kiküldött rátette a kezét Bajaszentistvánon az uradalmi pénztárra s csak a kezelők ügyessége és a 100 000 koronát is meghaladó tisztelet- és napidíj kifizetése folytán sikerült a pénztárt megmenteni.

160 Ezek voltak hát a legújabb sérelmek. Ami azt illeti, az ország akkori helyzetéhez képest nem nagy ügyek s Friedrich sem mehetett túl sokra velük. Rövidesen Várady számára is eltörpültek ezek a problémák. Bomba robbant ugyanis: a jugoszlávok a Határmegállapító Bizottsághoz küldött memorandumukban a bajai háromszöget követelték. Ez meglehetős kapkodást idézett elő a magyar ügyintézésben. A kormány futárral küldte a szöveget Csernoehnak, aki este 10 és hajnali 4 között válaszolt rá, mert annyira sürgős volt, hogy reggelig sem várhatott. Erről jegyzi meg Várady később: „Nem tudom, kinek a terhére könyvelhető el ez a minden méltányosságot nélkülöző módszer? Vajon hozzátartozik az antant eljárásához, vagy a kormány közegeinek tervszerűtlenségének köszönhetjük?"

161 Mielőtt rátérnénk a jugoszláv memorandum szövegének ismertetésére, elmondjuk, hogy azt Várady már a prímástól kapta. Csernoch egyben saját válaszát is elküldette az érseknek — azt, amit a futárral visszaküldött — s felkérte, hogy amennyiben volna kiegészítenivalója, úgy Steuer György államtitkár útján jutassa a Határmegállapító Bizottság elé. így a hercegprímás és az érsek véleményét is elsőkézből ismerjük meg. A következőkben a jugoszláv álláspontot igyekszünk összefoglalni. Ez azzal a megállapítással indul, hogy a kalocsai és bácsi érsekség a török kiűzetése után Kalocsa székhellyel egy érsekségben egyesült, melyet 1918ban a demarkációs vonal szerint ismét két részre osztottak. A felső kalocsai részben 27 plébánia maradt 53 lelkésszel, az alsó részben pedig 108 plébánia 190 lelkésszel. Az érsekség uradalmai a felső részben 58 000 hold, az alsó részben csak 15 000 Bács körül és 16 000 hold a bajai háromszögben, Bajától északra. Ha a bajai háromszöget elszakítanánk Bácskától és az északi részhez csatolnánk, akkor a kalocsai részben legfeljebb 46 plébánia volna 88 lelkésszel és volna 74 000 hold uradalmi földje. A bácsi részben a baja háromszög nélkül 89 plébánia volna 155 lelkésszel és csak 15 000 hold föld159 u. o. 160 TJ. o. 101 KÉL. I. Pol. ir. — Várady levele Csernoehnak a memorendum ügyében. Kalocsa, 1920. június 7.