Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

del. így a kalocsai rész aránytalanul sokat, az alsó keveset kapna. E csekély 15 000 hold földből az új püspökséget és annak intézményeit nem lehetne fenntartani. Ennek folytán világos — mondja a memorandum —, hogy a katolikus egyház, a katolikus lelkészség és a felekezeti iskolák érdekei, amennyiben azok bácsi területen maradnak, azt kívánják, hogy az egész bajai háromszög és benne a 16 000 hold uradalmi föld Jugoszláviához legyen csatolva.

162 Csernoch hivatalos válaszában leszögezi, hogy a kalocsai érsek a ,,mai napig" illetékes főpásztora az egész kalocsai egyházmegyének, melynek megosztására különben is csak az Apostoli Szentszék illetékes, ha a változó országhatárok miatt az egyházmegyei megosztást indokoltnak találja. Ügy véli, hogy a jelen esetben az egyházmegye területi épségének megtartása volna indokolt, mert ezeréves tradíció szól mellette s mert a jugoszláv részen a katolikusok túlnyomó részben magyarok és németek, ,,akik a keleti kultúra és az ortodoxia járma alá nem hajthatók".

163 Szerinte anyagi kérdés nem játszik szerepet, mert Róma az egyházmegye megosztásával az érsekségi beneficiumot is megosztaná igazságosan, ,,a magyar egyházi birtok alapítóinak szándékára való figyelemmel".

164 Vagyis számára nem kétséges, hogy a Vatikán a magyar érvelésnek adna helyt. A prímás szerint az ingatlanok földrajzi fekvése nem számít, mert az egyházi birtok magánbirtok, mely nem megy az államok tulajdonába. A memorandum statisztikai adatairól pedig csak annyit mond, hogy azok „ellenőrzése innen lehetetlen volt". Végezetül az egész problémakört summázva kijelenti, hogy „a szerbek képtelenek a dolgot helyesen megítélni, mert államegyházunkról való felfogásuk korlátozza őket, ami a jövendő magatartásukra is jellemző lesz".

165 Ezt már Váradynak írja természetesen — magánhasználatra. Az érsek Csernoehnak válaszolva teljes egyetértését fejezi ki, majd kiegészítőlég hozzáteszi, hogy amilyen jogon a jugoszláv kormány igényt formál a bajai háromszögre, ugyanazon jog címén igényelhetné magát Kalocsát ós a Pest megyei birtokokat is. Hisz a kalocsai intézmények (iskolák, székesegyház, káptalan) szükségesek a jugoszláv területen lévő egyházak és iskolák érdekében. De Várady szerint igazságtalan a határvonal több más szempontból is. Etnográfiai szempontból azért, mert az elszakítandó területen vannak magyarok, németek s legkevesebben szerbek, gazdaságpolitikai szempontból — mert egymásra utalt területeket választ széjjel ; 162 KÉL. I. Pol. ir. —Jugoszláv memorandum a Határmegállapítő Bizottsághoz. Zombor—Szabadka, 1920. május. 163 KÉL. I. Pol. ir. — A hercegprímás levele Váradynak a memorandum ügyében. Esztergom, 1920. május 27. 164 TJ. o. 165 U. o.