Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

a miniszterelnök felszólítására referál, — de mindig magasabb fórumokhoz fordul. Saját hatáskörében pedig csak a körlevelekkel politizál. De a kérdés egyébként is kinőtt már az egyházmegyei keretekből. Fried­rich miniszterelnök is tájékoztatást kér az érsektől. Azt írja, hogy a bé­kekötés után a magyar kormánynak egyik fontos kötelességét fogja ké­pezni, hogy a nemzetközi jog korlátain belül foglalkozzék a magyarság azon részének sorsával, mely az anyaországtól esetleg elszakad. Ezért fon­tos, hogy e népelem helyzetében beálló minden változás felől már most in­formálva legyen, hogy illetékes helyen közbenjárhasson. Űgy gondolja, hogy Várady rendelkezik adatokkal, „elsősorban arról, melyek azok a sé­relmek, melyek az ezen a területen lakó magyarság nemzetközi és nyelvi jo­gait, továbbá gazdasági-társadalmi érdekeit hátrányosan befolyásolják". 158 Friedrich ezután külön felhívja az érsek figyelmét, hogy „csak megbízható forrásokon alapuló konkrét tényeket ismertessen". 157 Ez a mondat Várady­nak, a politikusnak szól, mert különben az érsek szavahihetőségét kérdő­jelezné meg. így azonban csak azt jelenti, hogy Várady most lehetőleg te­kintsen el az érzelmileg túlfűtött, jól felhasználható — de egyébként gyen­gébb — érvek felsorolásától, mely ugyan a politikai gyakorlatban bizonyára mindkettőjük kedvelt fegyvere volt, most azonban hatástalannak bizo­nyulna. Az érsek valószínűleg megfogadta Friedrich intelmeit, hiszen a miniszterelnököt nem blamálhatta azzal, hogy esetleg valótlan adatokat ad a kezébe akkor, mikor tulajdonképpen Várady érdekében is fáradozik. Válaszához a már régebben előfordult — és általunk is ismert — sérelmes esetek jelentését mellékeli, majd elmondja, hogy azóta a rendkívül szigorú ellenőrzés miatt nem állt módjában rendszeresen gyűjteni adatokat. Né­hány hiteles tényt azonban így is tud közölni. Az oktatásügyről elmondja, hogy vármegye 5 gimnáziumából szerb nyel­ven tanítanak Újvidéken és Szabadkán, magyarul Baján és Zentán, néme­tül Újverbászon. Moholon, ahol körülbelül 3000 szerb és 7000 magyar lakik, most október folyamán állítottak fel egy szerb nyelvű polgári iskolát és el­helyezték azt a régebben épített kórházi épületben. 158 Ehhez az érsek sem­milyen kommentárt nem fűz. Nem tudjuk, hogy mit talál leírásában sérel­mesnek. Friedrich pedig kifejezetten ilyen természetű adatokat kért. A folytatás már inkább megfelel a miniszterelnök kívánalmainak. Várady leírja, hogy Péter király névnapján kivilágításnak kellett volna lennie. Baján ezt több helyen elmulasztotta a lakosság, mire a ki nem vilá­gított házak minden ablakát beverték a szerb katonák. Ugyanezen okból 1 56 KÉL. I. Egyh. pol. ir. — Friedrich miniszterelnök géppel Irt levele Váradyhoz. Budapest, 1919. október 20. 157 U. o. 158 KÉL. I. Ehyh. pol. ir. — Várady válasza Friedrichnek a bácskai ügyekről. Kalocsa, 1919. október 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom