Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

ok az, hogy a Szt. Antal nyomdában megjelenő „Délvidék" tüntetett a megszálló szerb hatalom ellen. „Nincs módomban elbírálni, hogy a vádak alaposak-e vagy sem, de kérem, hogy a „Délvidék" megjelenését méltóztassanak újból lehetővé tenni".

146 így ez a verzió valószínűleg tartalmazhat némi igazságot, különben az érsek vitatná. Ennek híján azt mondja, hogy a lapnak lehetnek „hibái", de a jelenlegi helyzetben hézagpótló s a közönség egy tekintélyes részének bizonyos erkölcsi támaszt nyújt, melyre a társadalmi rend fenntartása érdekében szükség van. Bejelenti, hogy a maga részéről megteszi a lépéseket a lap újbóli megindítása érdekében, de úgy, hogy az „semmi irányban ok nélkül ne támadjon".

147 Ez már nem a politikus alázat hangja, inkább a követelésé. Pedig a lap beindítása mellett igen gyenge érveket hoz, ráadásul az ígérete sem mond túl sokat. Olyan sajtó még nem volt, mely ne tudta volna megokolni álláspontját. Ez önmagában — úgy érezzük —- semmit sem jelent. Végezetül az érsek rátér hosszú memorandumának utolsó kérdésére. Sok oldalról érkezik panasz amiatt — írja —, hogy a bírákat, közigazgatási tisztviselőket, a tanszemélyzetet hivatali esküre kényszerítik. A kívánt eskünek több formája van. Az egyik szigorú, a másik alig egyéb, mint fogadalom a hivatali teendők pontos teljesítésére. Várady szerint ezeket többen csak fenyegetésre teszik le, a jegyzőkönyvbe mégis úgy kerül, mintha az eskütételt szabadon teljesítették volna. Ezzel kapcsolatban megjegyzi: „Méltóztassék elhinni, hogy a kikényszerített eskünek semmi becse, értéke nincs, még csak azt a célt sem szolgálja, hogy demonstratív ereje legyen a megszálló hatalom mellett. Ellenkezőleg: alkalmas annak kompromittálására".

148 Majd azt ajánlja, hogy az eskü további kivitelétől, mint „idő előtti dologtól" tekintsenek el. A Narodna Uprava elnöke két hét múlva válaszolt az érsek memorandumára. Ebben biztosítja Váradyt, hogy észrevételeit a „legnagyobb figyelem tárgyává tették". Ugyanakkor sajnálattal közli, hogy a jelzett hivatali eskü fenntartásától nem tekinthetnek el annál is inkább, mivel az esküszöveg nem követel senkitől sem állampolgári, politikai hűséget,— „sem nem veszi elejét, hogy utóbb, a békeszerződés aláírása után mindenki szabadon ne határozhasson afölött, hogy melyik állam polgára akar lenni, vagy maradni".

149 Különben is — teszi hozzá — ez az eskü a szolgálati hűségnek elmaradhatatlan biztosítéka, mely nélkül az alsóbb hivatali fórumnak az 146 TJ. o. 147 TJ. o. 148 TJ. o. Ezután az érsek még megemlít néhány szorosan egyházi körből vett sérelmet. 149. KÉL. I. Pol. ir. - A Narodna Uprava elnökének válasza Várady memorandumára. Olvashatatlan aláírás. Novi-Sad, 1919. február 13.