Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

körben irtja a hazugságok vadhajtásait".

54 ,,Nem a máról holnapra változó napi politikai kérdéseket hajszolja, hanem minden egységes politikai állami lét alapját, a hazafiságot eró'síti azzal, hogy a nép hitét, erkölcsét óvja és gyarapítja."

55 Úgy látja, hogy az antikeresztény irányzat kulturális és szocialista egyesületeiben milliókat fegyverez fel a mai, de főleg keresztény társadalom ellen. ,,A készülődés, a fegyverkezés pedig olyan lázzal és olyan komolysággal történik, mintha döntő, végső ütközetre készülnének minden ellen, amit a kereszténység hozott és épített a világban."

56 Ez ellen fel kell készülnie a keresztény erőknek, hogy képesek legyenek megvédeni a hit ezer éves bástyáit s a keresztény kultúrát. Várady tehát a szervezkedést nem csupán az erőviszonyok puszta kiegyenlítésének érdekében szorgalmazta, hanem azért, mert a végső összecsapást reális lehetőségnek tartotta. Szociális kérdések mindig foglalkoztatták. Ennek során a marxizmus klasszikusainak életművét is áttanulmányozta — hogy tételeit kritizálhassa. Erre később majd visszatérünk. Itt most csak annak bizonyítására említettük meg, hogy az osztályharc filozófiai célkitűzéseinek és a magyar szociális valóság ismeretének összevetéséből méltán következtethetett arra, hogy a ,,végső ütközet" bekövetkezhet Magyarországon. Erre utalhat az, hogy beszédeinek zömében társadalmi problémákat tárgyal. Eközben nemcsak a kérdéseket veti fel, hanem igyekszik azokat megválaszolni is és álláspontját hallgatóival elfogadtatni. Tudnunk kell, hogy ezek a felszólalások kizárólag olyan közönség előtt hangzottak el, amelyet a katolikus politikai szervezkedés bázisának tekintettek s melyről potenciálisan feltételezték az elhangzottak további propagálását. A társadalom egyik alapvető problémája a szociális kérdés. Ez azonban nemcsak néhány visszaélés orvoslását, vagy az egyes osztályok jóléti kérdését jelenti Váradynál, hanem a gazdasági-társadalmi viszonyok új berendezkedésének problémáit. Egyik beszédében ,,újkori gazdasági-társadalmi alakulatok" címen a kérdés történeti fejlődését vázolja fel.

57 Eközben az ipari forradalom ismert momentumait elemzi, majd a nagyüzem fellépését — mint kiindulópontot — s kialakulásának néhány következményétárgyalja. Jobbára angol példákat használ s így jut el a társadalmi változásokra áttérve a XVIII. századi angol liberális törvény kritikájához. Ennek tulajdonítja ugyanis —• a szabad verseny, a győzzön a jobb, s a nyomában felviruló jólét eredményének — a társadalom mechanikus berendezését. 54 KÉL. I. Persz. Várady. — Népszövetségi gyűlésen elmondott beszéd. 1913. szeptember 21. 55 U. o. 5(i KÉL. I. Persz. Várady. —

A XI. Katolikus Nagygyűlés záróbeszéde. 1911. november 18. 57 KÉL. I. Persz. Várady. — Közművelődési előadássorozat egyike. Győr, 1912. március 7.