Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

,,A szabadság féktelenségbe csapott, nem a jobb, hanem az erősebb, a kíméletlenebb a lelkiismeretlenebb győzött."

58 Marxot, ,,a szocialisták apostolát", aki szerinte igen jól jellemezte a tőke zsarnoki uralmát, mely nem más, mint ,,az uzsora pusztítása a földbirtokon, piszkos versenyek győzelme az iparban, munkások kíméletlen kizsákmányolása a gyáriparban".

59 A Marx álláspontjára való egyetértő hivatkozás mindenesetre látványos szónoki fogás, mely alkalmas a majdan levont konzekvenciák különbözőségének poentirozására. Várady jól tudja, hogy a tőke marxi jellemzése aligha képezheti vita tárgyát. Nem ezért, mert Marx írta, hanem azért, mert igaz. Ha pedig igaz, akkor Várady egész további értékelése is könnyebben elfogadtatható a közönséggel, főként ha ez a marxizmus folyamatos kritikájának és a keresztényszocialista verzió — különben mint látni fogjuk — meglehetősen szűk eszköztárának váltogatásával folyik. Várady a szocializmust e szabadelvű nemzetgazdaság reakciójának tartja. Hiszen Marx az akkori liberális rendszer bírálata során vonta le konzekvenciáit. ,,Marx arra a következtetésre jut — mondja Várady —, hogy a tőke kíméletlen féktelensége végeredményben bizonyos idő múlva arra vezet, hogy minden termelő eszközt kevesek kezébe juttat. S akkor elérkezik az ideje, szüksége annak, hogy a magántulajdon megszűnjék s a termelés eszközei, gyárak, bányák, földek köztulajdonba menjenek".

60 Ez valóban a tétel leegyszerűsített, de lényegében hibátlan kifejezése. S noha nem vág kifejezetten a gondolatsor logikájába, közvetlenül ezután a következő mondat áll: ,,Marx nem ismer az emberi cselekedet felett álló erkölcsi törvényt".

61 Várady nem véletlenül sietett ezt megjegyezni, hiszen a kérdés marxista és keresztényszocialista megközelítése között éppen ez az alapvető különbség. Ezután így folytatja: ,,Marx szerint a vallás az uralkodó osztály érdek vallása, mely mint a szellemi élet része, a mindenkori gazdasági fejlődés visszatükrözése, lecsapódása s végső soron eredménye, s amely fejlődés vastörvényekkel a szociális államhoz vezet".

62 Végezetül megjegyzi, hogy Marxot, prófétaként fogadták és tanait nagy tömegek vallják. Ezután az elhangzottak kritikájára és saját álláspontjának kifejtésére tér rá. Mi most néhány jellemző gondolatot ragadunk ki ebből. A történelmi materializmus azon felfogása, mely szerint az emberiség 58 U. o. 59 U. o. — Majd a vállalkozó töke további jellemzésére ismét Marxot idézi : „A profit hiányától borzad : 10%-nálbiztos, 20%-nál élénk, 50%-nál merész, 100%-nál legázol minden emberi törvényt, 300%-nál már nincs az a gaztett, amit meg ne kockáztatna." 00 U. o. 61 TJ. o. 02 TJ. o. — Itt Várady kitér az osztályharcra és az azt ellensúlyozni látszó iparos középréteg jelentőségére is. Erről a kérdésről később — több más beszéde alapján — bővebben szólunk.