Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

mesvári papnevelő intézet tanulmányi felügyelőjévé, rá egy évre zsinati vizsgálóvá s a hittanárokat képző bizottság tagjává tette. 1890. január 19én a pesti egyetemen a hittudományok doktorává avatták. Ezután püspöki szertartónak és szentszéki jegyzőnek, majd püspöki titkárnak nevezték ki. A pápa 1895-ben kamarásává, a király 1896-ban kultuszminiszteri osztálytanácsossá emelte és a minisztériumba rendelte.

50 A következőkben ezt az időszakát vesszük vizsgálat alá egészen a kalocsai érseki kinevezéséig. Kézirataiból nyomon követjük a katolikus politikai szervezkedésben betöltött szerepét. A dokumentumok jobbára az 1900-as évek második felétől datálódnak és így alkalmasak annak megítélésére, hogy Várady társadalmi és szocális kérdésekben milyen álláspontot képvisel érseki kinevezése pillanatában. Várady mint a kultuszminisztérium munkatársa vagy később mint győri püspök természetesen a katolikus politikai mozgalom fő céljaitól és álláspontjaitól nem térhetett el. Kézzel írt fogalmazványai s a bennük tett javaslatok, áthúzások és lényegkiemelések azonban az egyes kérdések egyéni érvelését tárták elénk. A dokumentumok elemzésénél mi is a szerző által kiemelt vagy több helyen ugyanabban a verzióban hangoztatott álláspontokra koncentráltunk. Várady igen nagy figyelmet szentelt a szervezkedésnek. ,,Az organizáció lett napjainkban az a hatalom, amely parancsol, irányít, vezet ha kell, milliókat abba az irányba, melybe akar".

51 Ez a szervező munka soha nem állhat meg, mert a társadalom megújulásában soha nincs nyugvópont, azonkívül egyre szaporodik azoknak a száma, akiket a baloldal szervez be. ,,A modernisták céltudatosan konstruált tudománya el akarja homályosítani az evengéliumi Krisztust, és új krisztusokat kreál."

52 Ehhez hozzáteszi még, hogy a keresztény társadalom szervezésének az az alapfeltétele, hogy a modern társadalom ,,új életszerveit" képesek-e a keresztény gondolat és szellem erejével megtölteni. Ezek közül legfontosabbnak a sajtót tartja, de azt sem önmagában, hanem a szervezkedéssel együtt. A katolikus közönség katolikus sajtót nem olvas — kesereg —, „sokkal jobban ismeri a lóversenyek legapróbb eseményeit, mint saját egyházának legfontosabb ügyeit".

53 így attól önmagában nem várható döntő eredmény. A Katolikus Népszövetséget, mely e szervezkedést összefogja, korszerű intézménynek tartja, olyannak amely „hasznos felvilágosító csatáival széles 50 Dunántúli Hírlap. Győr, 1914. május 5. — Várady életrajzi adatai. 51 KÉL. I. Persz. Várady. — A XI. Katolikus Nagygyűlésen elmondott záróbeszéd. 1911. november 18. 52 U. o. 53 U. o. — Az idézett mondatot kiegészítésként szúrta két sor közé.