Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom

Pellé tábornokkal. Ebben az esetben a magyar csapatok garancia nélküli visszavonásának megkezdését június 30-ban megállapító Pellé-diktátumra a Forradalmi Kormányzótanács friss hadosztályok bevetésével válaszolha­tott volna. Módja lett volna a „feltételek" kiharcolására. A Duna—Tisza közéről azonban nem ezt jelentették, s ami minimumra csökkentette a kül­politikai követelőzés belpolitikai biztosítékait, június 24-ón Budapesten is ellenforradalom tört ki. Ebben a helyzetben — miután Kun június 25-i kétségbeesett táviratait Párizs válaszra sem méltatta — a június 28-i pártve­zetőségi és a június 29-i kormányzótanácsi ülés nemigen hozhatott más dön­tést, mint amit hozott, 403 hiszen utánpótlás nélkül az északi front képtelen lett volna a 30-a után várható cseh ellentámadást feltartóztatni vagy lega­lábbis nagyon kétséges lett volna egy ilyen összecsapás kimenetele. A Szov­jetek Központi Intéző Bizottságának június 30-i ülésén ilyen értelemben hangoztatta Kun, hogy a feltétel nélküli visszavonulásnak ,,Az ellenforra­dalommal való teljes leszámolás volt ... az egyik indoka", hogy a biztosí­ték nélküli visszavonulás álláspontjához való csatlakozásra „nem a kül­politika, nem a nemzetközi forradalom állása késztetett, hanem a belső dezorganizáltságunk". 404 Az ország belső helyzetének a döntés meghozata­lában játszott szerepének ez az abszolutizálása nyilvánvaló túlzás, hiszen hozzájárult ahhoz Párizs magatartása, mindenekelőtt 25-i hallgatása csak­úgy, mint Lenin józan hangú üzenete vagy a nemzetközi forradalom kiter­jesztésére hivatott bécsi felkelés kudarca. Ugyanakkor belpolitikai helyze­tünk valóban nem engedte meg,a „harcosabb kiállást", s ennyiben a jú­nius 28-i, ül. 29-i döntés a Tanácsköztársaság reális lépésének tekinthető. Másrészről a Duna melléki ellenforradalom tényeiből, ideiglenes győzel­mének körülményeiből levonható, s a Forradalmi Kormányzótanács tagjai által bizonyára le is vont tanulságok hozzájárulhattak ahhoz, hogy a pozso­nyi egyezmény aláírása után rendelkezésre álló egy-két hetet a forrada­lom vezetői a Tanácsköztársaság belső helyzetének megszilárdítására, s ko­rábbi politikájuk bizonyos mértékű felülvizsgálatára igyekeztek felhasznál­ni. 405 A július eleji „reformkísérletek" két sarkpontja, a közigazgatási ós karhatalmi apparátus megtisztítása, ül. a falu alsó rétegeinek leválasztása és szembefordítása a közép- és gazdagparasztsággal, olyan célok voltak, amelyeknek megvalósítása jelentős mértékben javíthatott volna a Ta­nácsköztársaság belpolitikai perspektíváin, kedvező irányban változtathatta 403 U. o. és HAJDÚ, 1969. 307. old. 404 KUN, I. köt. 405. old. 405 Lásd erre részletesen HAJDÚ, 1969. 310—312. old. A duna melléki elleníorradalom és az ún. július eleji reformkísérletek közötti összefüggésre pedig Népszava 1919. júl. 2. XLVII. évf. 156. sz. 5. old. („Kiskőrös az ellenforradalom után".)

Next

/
Oldalképek
Tartalom