Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom

is teljesen hidegen hallgatja az előadó fejtegetéseit." 26 A június 21-i szám közölte Totovich György budapesti politikai megbízott levelét, amelyben Totovich kifejti, hogy mindenben osztja az idézett cikkíró álláspontját. 27 Június 19-én az addig baloldali szociáldemokratának ismert Farsang Pétertől 28 közölt a lap egy olyan cikket, amelyben a proletárdiktatúra cél­kitűzéseivel, terveivel szemben Farsang a szakszervezetek józanságára, komolyságára apellált. 29 Azokra a szakszervezeti csoportokra, amelyeket Iványi Sándor kormányzótanácsi megbízott ugyanebben az időben a Direk­tórium elleni lázításért megfenyegetett. 30 Nagykőrösön, de különösen Kecs­keméten és Cegléden az 1918 nyarát idéző élelmiszerhiány okozott a koráb­biakhoz hasonló, de ezúttal a direktóriumok ellen irányuló szociális elége­detlenkedést. Kecskeméten előbb a volt városháza őrségét támadta meg ,,több ezer főnyi" tüntető, majd — másnap — kb. ötezren az élelmezési hivatalt ostromolták meg. 31 A szegedi ellenforradalmi kormány hírszerzői által május végétől nyomon követett szociális elégedetlenkedés Cegléden június 18—19-én robbant ki. „Felizgatott, félrevezetett asszonyok lár­mázva, lázadozva követelték az ennivalót és lehetetlen vádakat emeltek a munkástanács intéző bizottsága ellen." —- írta a Népakarat tudósítója. Az intéző bizottság tagjainak lakását megtámadó tüntetőket Vágó Béla, ill. a város katonai parancsnokává kinevezett Gábor Mózes fékezték meg — katonasággal és statáriális intézkedésekkel. 32 A nagykőrösi mozgalom ke­vésbé volt veszélyes, Hajdú János párttitkárnak békés eszközökkel sike­rült a június közepi elégedetlenkedőket leszerelni. 33 A kisipari munkásság politikai arculatának megváltozása kifejeződött abban is, hogy a volt szociáldemokrata vezetők közül többen megpróbáltak lemondani pozíciójukról. Sajber Károly a januári Munkástanács elnöke (Kiskunfélegyháza) június elején direktóriumi tagságáról 34 , június közepén pártvezetői tisztéről akart lemondani. 35 A kiskunhalasi szociáldemokraták vezetője, Hibó Sándor már május végén lemondott direktóriumi tagságá­26. Félegyhazi Proletár. 1919. jún. 20. 1. évf. 45. sz. 1. old. 27 TJ. o. 1919. jún. 21. 1. évf. 46. sz. 2. old. 28 Minősítésének okaira lásd: Kácz János: Kiskunfélegyháza 1917—1919-ben. = Proletártavasz 1919. i. m. 26. old. 29 Félegyházi Proletár. 1919. jún. 19. 1. évf. 44. sz. 2. old. 30 B—KmL. Kiskunfélegyháza. Direktórium ir. 533/D. 1919. sz. (370. old.) 31 B—KmL. Kecskemét. Kormányzótanácsi biztos ir. 682/1919. sz. 32 A szegedi hírszerzők beszámolóira lásd HIL. Szegedi HM. 5. a. oszt. 74/1919. és 566/1919. sz. (761. cs.) A jú­nius 18—19-i lázongásról és Vágó, valamint Gábor intézkedéseiről a Népakarat június 19-i (I. évf. 36. sz.) és június 22-i (I. évf. 37. sz.) számai számolnak be. 33 Nagykőrösi Népújság. 1919. június 22. (I. évf. 70. sz.) 34 Félegyházi Proletár. 1919. jún. 7. 1. évf. 35. sz. 1. old. 35 PvACZ, 37. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom