Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom
Ahhoz azonban, hogy egyidőben és a térség egészében vagy jelentős részén ellenforradalom bontakozzék ki, a fentieken kívül olyan, közvetlen okokra is szükség volt, amelyek a lakosság jelentékeny részét egyszerre érintik és hozzák mozgásba. A felkelés megkezdéséhez szükséges utolsó tényezőt a Forradalmi Kormányzótanács CIX. sz. rendelete és Hamburger Jenőnek a Tanácsok Országos Gyűlésén elmondott beszéde szolgáltatták. Közvetlen okai: a forradalmi Kormányzótanács CIX. számú rendelete és Hamburger beszéde Jóllehet a polgár- és munkásrétegek közötti életszínvonalbeli különbségek nivellálására törekvő szociálpolitika április—májusban hozott némi eredményeket, az ország közellátási problémáit — jelentős részben az antant hatalmak magatartása miatt — a Forradalmi Kormányzótanácsnak sem sikerült máról holnapra maradéktalanul megoldani. Az aratást megelőző hetekre az ellátatlanok száma ismét —• mint 1918 nyarán — politikailag veszélyes szintre szökött. Ennél is tragikusabb volt, hogy a Tanácsköztársaság közélelmezési perspektívái sem voltak sokkal kedvezőbbek. A már 1918-ban is igen alacsony vetésterület a román megszállás miatt tovább csökkent, s a bevetett szántók várható terméshozama is alacsonynak mutatkozott. 72 Az is bebizonyosodott, hogy a birtokos parasztság nem fogja a munkásság által is megfizethető áron eladni terményeit, hanem megpróbálja feketepiacon értékesíteni, s ha már ennek sem lesz lehetősége, elrejti vagy megeteti az állataival. 73 Hamburger Jenő, a földművelésügyi népbiztosok egyike mindezt tudta, és ennek szellemében tartotta meg referátumát június 17-én, a Tanácsok Országos Gyűlésén. Körvonalazva a közélelmezés jövő évi kilátásait —• precíz számításokkal bizonyítva — Hamburger bejelentette, hogy ha a birtokos parasztság összes termésfeleslege az ország rendelkezésére fog állni, évi 72 kg gabonánál akkor sem jut több egy személyre. 74 Ez a bejelentés, ill. ennek várható megvalósulása Magyarország minden társadalmi rétegét negatív módon érintette. A 72 kg-os gabonakvóta nemcsak a városi középrétegek életszínvonal-csökkenését tartósította volna, hanem az ipari munkásságét is, mert a magyarországi proletariátus évi gabonafogyasztása az I. világháború előtt 125 kg körül mozgott. 75 Legkedvezőtlenebbül azonban a parasztságra (2. kat. holdastól 72 PIA. (509. f. 35/1919. sz. n. 1. ő. e.; általában és az egész országra: HAJDÚ, 19C9. 380. old. 73 PIA. 000. f. 3/19. 6. e. 471 p., valamint TOGY. 53. old. és L. NAGY, 1901, 117. old. 74 TOGY. 53. old. 75. BEREND T.—RÁNKT, 97. old.
