Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom

A Duna melléki ellenforradalom ROMSICS IGNÁC I. AZ ELLENFORRADALOM OKAI Közvetett oka: a térség osztály-erőviszonyai május végén, június elején A modem háború igényeire felkészületlen és belső problémákkal terhes Magyarország életében az I. világháború súlyos zavarokat okozott. A mezőgazdasági termelés a háború utolsó két esztendejében a békeévek 50—60%ára süllyedt, csökkent a szén- és vastermelés. A fogyasztási iparágak helyzete ennél is súlyosabb volt. 1918-ra nemcsak a hátország elégséges élelmezése és ruházása vált lehetetlenné, hanem a frontokon harcoló katonaságé sem érte el a kívánt szintet.

1 Az Osztrák—Magyar Monarchia széttörése, a nemzetiségi területek leválása mind az ipar, mind a mezőgazdaság és a közélelmezés vonatkozásában katasztrofálissá nagyította azokat a háború kiváltotta bajokat,

2 amelyeken elsősorban az októberi forradalomnak kellett úrrá lenni. A polgári demokratikus koalíciós kormányzat külpolitikai törekvései azonban hamarosan csődöt mondtak. Rövid néhány hónap alatt bebizonyosodott, hogy az antant hatalmak Magyarországhoz való viszonyát a forradalmi hullám meggátlásának a vágya, s a háború alatt kötött titkos szerződések realizálására való törekvés irányítja.

3 A külpolitikai lehetőségek időnkénti felcsillanása nem változtatott azon a tényen,- hogy a kormány semmiféle gazdasági támogatást nem kapott a nagyhatalmaktól, sőt a gazdasági blokád mindvégig érvényben maradt.

4 Ilyen nemzetközi konstellációban a polgári demokratikus forradalom nem tudott, nem tudhatott úrrá lenni a gazdasági nehézségeken, s az ebből fakadó szociális problémákon, amelyek végsősoron — kiegészülve a március 20—21-i külpolitikai csőddel — a Berinkey-kormányt lemondásra kényszerítették. A polgári demokratikus rendszert követő Magyar Tanácsköztársaságnak 1 BEREND T. Iván—BÁNKI György: A magyar gazdaság száz éve. Bp. 1972, Kossuth Könyvkiadó és Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 329 p. 105. old. 2 Számszerű elemzését lásd a Tanácsok Országos Gyűlésének jegyzőkönyvében. A Tanácsok Országos Gyűlésének (továbbiakban: TOGY) (1919. június 14. 1919. június 23.) Naplója. Bp. 1919. az Athenaeum K. T. Könyvnyomdája. 272 p. 55., 173. és 175. old. Vö. GALÁNTAI József: Magyarország az első világháborúban. Bp. 1974, Akadémiai Kiadó. 452. p. 390—392. old. 3 L. NAGY Zsuzsa: A párizsi békekonferencia és Magyarország 1918—1919. Bp. 1965, Kossuth Könyvkiadó. 309 p. 10—48. old. 4 U. o. 58. old.