Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom

a szocializmus megvalósítására tett kísérlete mellett mindenekelőtt ezeken a pillanatnyi szociális problémákon kellett úrrá lenni. A Forradalmi Kormányzótanács ennek érdekében radikálisan megváltoztatta az ország külpolitikai orientációját,

5 és gyökeresen új gazdaságpolitikát dolgozott ki. Államosították az ipari, bányászati és kereskedelmi üzemeket, s a nagybirtok kisajátításával a magyar mezőgazdaságot is új alapokra helyezték.

6 A bajok pillanatnyi kezeléseként jelentős béremeléseket vezettek be.

7 Ezek az intézkedések átmenetileg javítottak az agrár és ipari munkásság életkörülményein, az adott viszonyok között azonban csak tüneti kezelésnek bizonyultak. A forradalom gyors nemzetközi terjedéséhez fűződő remények sem váltak valóra, s hamarosan az is világossá vált, hogy az adott helyzetben Szovjet-Oroszországnak nincs lehetősége katonai segítséget nyújtani.

8 A Tanácsköztársaság ugyanarra a békekonferenciára utaltatott, amely a polgári demokratikus rendszert megbuktatta. Bár a Tanácsköztársaság felszámolásának eszközeit illetően eltérések voltak az angolszász politikusok és a francia katonai vezetés között,

9 reálpolitikusok előtt nem volt kétséges, hogy az az antant, amely a polgári demokratikus kormányzatot lemondásra kényszerítette, a Forradalmi Kormányzótanácshoz sem lesz kíméletesebb. Céljuk érdekében mindvégig érvényben tartották a gazdasági blokádot

10 (az átengedett olasz és osztrák szállítmányok jelentéktelenek voltak az ország ellátatlanságához képest

11

), s április közepén hallgatólagosan megengedték a francia kezdeményezésű román intervenciót.

12 Ilyen körülmények között a gazdasági nehézségek tovább fokozódtak. Varga Jenő a Tanácsok Országos Gyűlésén bizonyította, hogy egyes szakágakban a termelékenység nemcsak a békeévekhez képest „borzasztó rossz", hanem a polgári demokratikus kormányok eredménytelenségeihez képest is csökkenés mutatkozik.

13 A mezőgazdaság alapvető feladata: a közélelmezés, továbbra 5 Az új külpolitikai koncepció fegyveres szövetséget ajánlott fel Szovjet-Oroszország proletárjainak és fegyveres szövetségbe hívta „Csehország, Románia, Szerbia és Horvátország munkásait és földműveseit". (Lásd a „Mindenkihez!" című kiáltványt. Közli: A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai (továbbiakban: MMTVD) című válogatás 6/A kötete. Bp. 1959, Kossuth Könyvkiadó. A kötetet összeáll. Gábor Sándorné, Hajdú Tibor, Szabó Gizella. 745 p. 3—4. old. 6 Az ipari, bányászati és kereskedelmi üzemek államosításáról szóló IX. számú rendeletet közli: MMTVD 6/A. 37. old., a közép- és nagybirtok szocializálását megparancsoló XXXVIII. számú rendeletet lásd: u. o. 114. old. 7 HAJDŰ Tibor: A Magyarországi Tanácsköztársaság. Bp. 1969, Kossuth Könyvkiadó. 461 p. 387—392. old. 8 Szovjet-Oroszország súlyos katonai helyzetére lásd a Forradalmi Katonai Tanács beszámolóját. Lényegét közli: A magyarországi forradalmak krónikája 1918—1919 című válogatás. Bp. 1969, Kossuth Könyvkiadó. Közreadja: Hetes Tibor. 376 p. 291—292. old. 9 L. NAGY, 1965, 84—85. old. 10 U. o. 137. old.: „A Tanácsköztársaság gazdasági elszigetelése olyan eszköz volt a proletárdiktatúra megdöntésére törekvő nagyhatalmak kezében, amelyet mindvégig következetesen alkalmaztak." 11 GÁBOR Sándorné: Ausztria és a Magyarországi Tanácsköztársaság. Bp. 1969, Akadémiai Kiadó. 301 p. 214. old. 12 L. NAGY, 1965, 116—121. old. 13 TOGY. 30. old.