Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

szegénység, mezőgazdasági munkások és cselédek egy része is áttelepült azokra a területekre, ahol parcellázás útján földhöz juthatott.

52 Egészen más képet mutat a Kiskunság — a kun területek és a Homokhátság együtt — népességének alakulása. Ezen az 5995 km

2 területen 1859ben mindössze 195 242 ember élt, ami igen alacsony népsűrűséget képviselt, különösen ha figyelembe vesszük, hogy itt terültek el Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas városok is. 50 év alatt a terület népessége 64%-kal nőtt és 1910-ben 320 233 főt tett ki. Ezt a területet korábban is a paraszti birtokok magas számaránya jellemezte. A vizsgált öt évtized alatt pedig — leszámítva a kis számú tőkés bérgazdaságot — a homoki szőlőtelepítések indította társadalmi mozgás hatására döntően ilyen birtokok kialakítására került sor. A homoki szőlőtermesztés körzetei ebben az időben alakultak ki és a felszabadulásig lényegében nem is változtak. A jellegzetes homokhátsági települések lakosság-növekedésének adatai jól érzékeltetik ezt a folyamatot. (L. : 4. sz. táblázatot.) 4. sz. táblázat. Tizenhét homokhátsági helység lélekszámának változása 1869—1910. között

53 Helységek : 1869. 1910. Növekedés aránya Helységek : lakosok száma fő: Növekedés aránya Ladánybene 150 1 785 11,9-szeres Lajosi nizse 3 131 9 891 3,2-szeres Bocsa 828 3 036 3,7-szeres Kecel 4 583 8 233 179,6% Kiskőrös 6 510 11 555 177,5% Prónayfalva (Tázlár) 570 3 023 5,3-szeres Soltvadkert 3 777 7 835 207,4% Jászszentlászló 847 2 747 3,2-szeres Kiskunmajsa 7 838 15 936 203,3% Újkécske 3 957 8 354 211,1% Izsák 3 222 7 129 211,3% Kerekegyháza 1 898 4 445 234,2% Orgovány 500 2 963 5,9-szeres Páhi 579 4 173 4,3-szeres Kiskunfélegyháza 23 844 34 102 143,-% Kiskunhalas 13 127 24 376 185,7% Kecskemét 41 195 65 716 159,5% 52 TJ. o. található adatokból számolva. 53 TJ. o. található adatokból számolva.