Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

Elődének vagyonát teljesen, céljait némi módosítással vette át. Az új alapszabályzban az Iparos Otthon célja: ,,Az iparos polgárok részére oly központot létesíteni és fenntartni, melynek keretében a társas érintkezés folytán alkalom nyújtassék minden tagnak a művelődésre, az iparosokat érdeklő kizárólag az ipar és kereskedelmi célok feletti eszmecserére, továbbá a háziipar helyes irányba való fejlődésének és felvirágozásának előmozdítására. E célból saját berendezett helységében alkalmat szolgáltat naponként a társalgásra, hírlapok, szaklapok és könyvtárak által könyvek olvasására. Evenként többször társas estélyeket és műkedvelő előadásokat rendez és kebelében dalárdát alakít."

73 A világháború kitörése miatt csupán két évig működtek, hiszen a tagság többségét behívták katonának. 1917től hivatalosan is szüneteltették az otthon működését.

74 A helyi kereskedők összefogásának eredményeként 1891-ben alakult a Kereskedelmi Egylet. Az egyre jobban felszított nacionalizmus hatására, a századvég magyarosítási törekvéseinek megfelelően, céljai közé felvette a magyar nyelv terjesztését. Ezen túlmenően minden vallási és politikai fejtegetés kizárásával a szakismeretek terjesztését és a testületi szellem ápolását tartották feladatuknak. Tagdíjuk összege a kaszinó után a legnagyobb az egyleti tagdíjak sorában, évi 9 korona volt. Működésüket 5 éves ciklusokra tagolták. Az alapszabály és a tagság érvényessége 5 évre szólt, a meghosszabbításról minden harmadik évben döntöttek.

75 A kaszinóhoz hasonlóan vendéget is fogadtak, de csak évi 8 napos időtartamra. Kivételt képeztek a korlátozás alól azok a félegyházi diákok, akik más városok felsőoktatási intézményeiben tanultak, ők korlátlanul látogathatták az egylet helyiségeit. Rendszeresen tartottak felolvasásokat, műkedvelő előadásokat, hangversenyeket, táncestélyeket. Rendezvényeik bevételét saját könyvtáruk javára, vagy jótékony célra fordították. Az 1900-ban módosított alapszabályban nevüket Kereskedelmi Társulatra változtatták. Kiemelt fontosságot tulajdonítottak a kereskedők érdekvédelmének. Kihagyták a nemzeti nyelv terjesztésének célját, helyette az ,,emberiségi és hazafiúi céloknak hivatásszerű eszközlése" lépett.

76 A vallási és politikai vitákat továbbra is kizárták. A századforduló viharos politikai, művészeti és tudományos útkeresése idején ez a befeléfordulás, a nagyon szűk csoportérdek szemellenzős követése, azt is jelentette, hogy a város polgársága a legalapvetőbb érdekeinek tudatosítására sem mert vállalkozni. Még csak tétován sem merte követni a hazai polgárságnak a fővárosban egyre nyíltabban 73. B—KmL. Kiskunfélegyháza, Polgm. Hiv. iratai 189//1949. sz. 74 U. o. 75 B—KmL. Kiskunfélegyháza. Egyesületi gyűjtemény: Kereskedelmi Egylet alapszabálya 1891. 76 B—KmL. Kiskunfélegyháza, Polgm. Hiv. iratai: G393/190G. sz.