Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

megfogalmazott gazdasági és belpolitikai programját. Az érdekvédelem elősegítésére szakosztályokat alakítottak. Bevezették az alapító tagságot — korábban csak rendes és tiszteletbeli tagok voltak — amennyiben a jelentkező évi 200 koronát befizet a társulat pénztárába. A tagsági díjat is felemelték évi 20 koronára. Csődbejutás esetén annak időtartamára a csődbe — jutott tagot kizárták az egyletből. Ezek a megszorítások is a radikalizálódás távoltartását szolgálták. A felszaporodott könyvállomány szükségessé tette külön könyvtáros alkalmazását. 1906-ban már 110 tagjuk volt. Anyagi követeléseik azonban túlzónak bizonyultak, mert az alapítótagsági díjat lecsökkentették évi 100 koronára, a rendes tagsági díjat pedig 12 koronára.

77 1912 után működésük ismeretlen. Kiskunfélegyháza zenei életének kibontakozása szintén az egyesületekhez kapcsolódik. Részben oly módon, hogy az egyesület saját kórust alakított, mint a már említett Iparos Otthon, részben úgy, hogy a különböző dalárdák önálló egyeletként működtek. Az első dalárda az 1870-es évek közepén alakult, de pár évi működés után feloszlott. Néhány hónapig Pintér Antal személyében fizetett karmesterük is volt. Pintér távozása után Kanizsai Nagy Antal katonai ügyosztályvezető és Ulrich István városi főkántor vették át a vezetést, melynek következtében világi és egyházi énekeket egyaránt tanultak.

78 A feloszlatott dalárdának az 1880-as évek végéig nem volt folytatása. Ekkor ismét felvetődött egy dal - vagy zeneegylet létesítésének gondolata.

79 1888-ban az iparosok körében kezdődött szervezkedés dalárda alapítására. A szervezés élére maga Dr. Zámbó Géza polgármester állt. Alapszabályukat 1889-ben nyújtották be jóváhagyásra, ami valószínű még abban az évben megtörtént.

80 Első karmesterük Egner Adolf a tanítóképző zenetanára volt, őt követte Csima István újtemplomi főkántor, főgimnáziumi énektanár, majd Haubner Károly. 1890-ben már a Korona vendéglő dísztermében mutatkoztak be a város közönségének. Ez a dalkör még rövidebb életű lett mint előde, hiszen 1891-ben már egy újabb szervezése kezdődött. Az új daloskör elnöke Szabó László földbirtokos lett.

81 Karmesterük először Sennyei József zenetanár, majd Chobodiczky Alajos a tanítóképző tanára irányította a 14 működő tagból álló együttest. Keveset szerepeltek közönség előtt, félő volt, hogy ez is elődei sorsára jut. ,,Félegyháza az Alföld egyik legnagyobb városa, ahol 40 tanító, 25 tanár, 8 orvos, 10 ügyvéd, s vagy 77 U. o. 78 Haubner Károly feljegyzései — kézirat, B—KmL. Kiskunfélegyháza. 79 Böjti élet - Félegyházi Hírlap 1887. márc. 20. (V. évf. 12. sz.) 80 B—KmL. Kiskunfélegyháza, Polgm. Hiv. iratai: 1004/1889. sz. 81 B—KmL. Kiskunfélegyháza, Polgm. Hiv. iratai 997/1891. sz.