Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

< támogató politikai előadások. A választójog kérdésével közgyűlésen foglalkoztak.

86 A gazdálkodást az intenzívebb módszerek bevezetésével kívánták fellendíteni, ezért a szaktudás kérdése ismét a középpontba került. Űgy érezték, az egyesület hivatása, hogy ezeket az ismereteket terjessze, ezért a téli időszakban több előadásból álló sorozatot szerveztek.

67 Ez a kezdeményezés valóban meghozta a fellendülést. Hamarosan a város legnagyobb egyesületévé vált. Tevékenységük egyre erőteljesebben politikai jelleget öltött, ami egyet jelentett a munkapárti eszmék terjesztésével. 1918 augusztusában még megalakult a kisgazdák egyesülete is, tevékenységük azonban már túlmutat a tárgyalt időszakon. 1872-ben Kiskunfélegyházán is megalakult a városi Ipartestület, mely a korábbi céheket egyesítette.

68 Működése teljesen szakmai jellegű volt, a tagok művelődését csupán könyvtáruk segítette. A könyvek olvasása iránti igény igen alacsony lehetett, mert 1897-ben közgyűlésen vetették fel a könyvtár elárverezésének kérdését, mivel a kölcsönzés kevés hasznot hozott.

69 A javaslatot elvetették, sőt a művelődésellenes közszellem a következő 6 év alatt annyira megváltozott, hogy felmerült a művelődési célokat is szolgáló egyesület alakításának szüksége. Valószínű segítette a gondolat kibontakozását, hogy már négy egyesület működött, amelyeknek tagjai között iparosok is voltak. Speciális közművelődési intézményt akartak létrehozni, ahol az összes iparosnak lehetősége nyílt volna művelődésre, szórakozásra. Az ötletből végül ifjúsági egyesület született 1887ben, Kun-Félegyházi Iparosifjak Önképző és Betegsegélyző Egylete elnevezéssel.

70 Művelődést szolgáló eszközeik között felsorolták a könyvek és hírlapok járatását, felolvasások, dalestélyek, műkedvelői előadások rendezését, dalárda alakítását.

71 Az engedélyezett alapszabály ellenére csupán mint betegsegélyző egylet működtek, ezért 10 évvel később a betegsegélyző tevékenységet teljesen kihagyva átszervezték tevékenységüket. Az újjáalakulásnál már az első közgyűlésen 136-an voltak jelen, bizonyítva, hogy valóban meglevő igények sürgetik az átalakulást. 1897. nov. 1-től Haubner Károly elnökletével kezdték meg működésüket. Jegyzőnek Mihálka Gézát kérték fel. Mindketten, Haubner és Mihálka, egyaránt fárad60 Félegyházi Közlöny 1917. május 20. 67 A több termelés a gazdasági egyesület jövője = Félegyházi Közlöny 1917. június 17. (XVI. évf. 24. sz.) 68 Az Ipartestület nem társadalmi egyesület volt, közművelődési tevékenységük és a keretén belül kialakult közművelődési tevékenységet végző egyesületek azonban indokolttá teszik, hogy a művelődést segítő egyesületek között foglalkozzunk a testülettel. 69 Kiskunfélegyházi Ipartestület jegyzőkönyve 1879. február 16-i közgyűlés. 70 Iparos körről - Félegyházi Hírlap 1886. dec. 19. (V. évf. 51. sz.) 71. B—KmL. Kiskunfélegyháza, Polgm. Hiv. iratai 1255 /1887. sz.