Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

elejéig tartott, átlag 30 résztvevővel. Heti 12 órában írásra, olvasásra, számolásra oktatták a „tanulókat".Vasárnaponként előadásokat hallgathattak a mezőgazdasági munkástörvényről, a takarékosságról, mértékletességről, az állampolgár jogairól, kötelességeiről és a háziiparról. Ezt az ingyenes oktatást a következő években a tanyai iskolákban is meg akarták szervezni. 1912/13 telén kísérleteztek is gazdasági ismereteket adó előadásokkal de a próbálkozás a lakosság érdektelensége miatt nem járt sikerrel. 1914—15 telén már V. K. M. rendelet szüneteltette az oktatást, melynek feltételeit egyébként sem tudta volna a város biztosítani, hiszen a 46 tagú tanári kar 25 férfi tagja közül 18 volt katona. A helyettesítésre sem pénz, sem ember nem volt, ezért a belterületen 5, a tanyákon 4 iskola volt zárva. Az analfabéták oktatása mellett az F. M. kezdeményezésére 2 évben 1911ben és 1913-ban szerveztek háztartási tanfolyamot a 15 éven felüli lányok részére. A 6 hetes tanfolyamon délelőtt és délután is tartottak foglalkozást. 1911-ben beiratkozott 33 fő, csupán a délutáni foglalkozásokra pedig 24 fő. A tanfolyam tananyaga két részre oszlott : a gyakorlati foglalkozásokon főzést, mosást, vasalást, konyhakertészetet, fehérnemű és felsőruha szabásvarrást tanultak. Az elméleti tárgyak az egészségtant, tej gazdaságtant, háztartástant, sertés és baromfitenyésztést és a neveléstant tartalmazták. 1913ban a gyümölcsfeldolgozás körében tartottak előadásokat. Itt nem ismerjük a beiratkozottak számát. A számban és szervezettségben egyre jelentősebb munkásság, már a vasárnapi munkaszünet bevezetése után követelte, hogy vasárnaponként fűtött termekben természettudományos előadásokat hallgathasson. A század első évtizedében a munkásmozgalomban is egyre kiemelkedőbb szerepet kapott az oktatás és felvilágosítás. A századfordulón a Szociáldemokrata Párt és a szakegyletek programjában is szerepelt a munkásművelődés. A Szociáldemokrata Párt VII. kongresszusán ((1900. ápr. 19.) megállapították, hogy a szakegyletek lényeges feladata a munkásság szellemi és szakbeli képzése, oktatása. A kongresszuson Félegyháza képviselője is jelen volt. Ugyancsak eljutott városunkba a párt lapja a Népszava, melyet csoportosan egyegy lakásban összejőve olvastak, hiszen a Munkás Önképzőkör megalakulását a polgármester sorozatosan megakadályozta. A Népszavában gyakran jelent meg a munkásművelődéssel foglalkozó cikk. Csizmadia Sándor írta: ,,a szakegyesületeknél a művelődés kérdése a közérdek kérdésévé válik . . . A szakegyesület minden erejével azon működik, hogy tagjai szellemi tekintetben minél jobban kifejlődjenek, mert tudatában van annak, hogy csak művelt, felvilágosodott tagokkal lehet betölteni azt a hivatást, amelyet maga 13* 195