Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején
elé tűzött." 31 Szervezett ismeretterjesztő előadásokat a félegyházi szakszervezetek közös kultúraterjesztő bizottsága, a Szociáldemokrata Párt és a Munkás Otthon Oktatási Bizottsága is. Témáik között szerepelt előadás a szocializmusról, a választójogról és a munkásgimnáziumokról. A Szociáldemokrata Párt által kiküldött központi előadók közül Bokányi Dezső és Weltner Jakab nevét kell kiemelni. Az Uránia tudományos és közművelődési egyesület előadásait kezdetben a szociáldemokraták is örömmel üdvözölték. Később azonban az előadások és a társaság által szervezett munkásgimnáziumok is a nacionalizmus eszméinek hirdetőivé, a hivatalos művelődéspolitika kiszolgálóivá váltak. A Félegyházán megtartott rendezvényeik közönsége már tükrözi, hogy a munkások elfordultak e kezdeményezéstől. A hallgatók a polgárság körébe, az alakuló közművelődési egyesület potenciális tagságába tartoztak. 1904 tavaszától 1912 őszéig fokozódó lendülettel és egyre nagyobb érdeklődés mellett szervezték meg a „Népszerű Irodalmi és Művészeti esteket", (tematikája az 1. sz. mellékletben) Az esték népművelési célja és érdeme sok esetben vitathatatlan volt, de hatóköre nem terjedt túl a diákok és a városi polgárság körén. Szerepe így is jelentős az ismeretterjesztés történetében, hiszen rendszeres művelődési és szórakozási alkalmat jelentett esetenként 350—400 embernek. Aktivizálta a város értelmiségének minden rétegét, a kor színvonalán a lehetőség szerinti legkomplexebb formát valósította meg. A már említett 1898-ban alakult Uránia társaság vetítettképes előadásait az irodalmi estek keretében tartották meg. Témáik között egyaránt szerepeltek a természettudományos, az irodalmi és művészeti ismeretek. A szemléltetés szinte minden módszerét alkalmazták. Előadásaikat évenként két időszakban ősszel és tavasszal rendezték, egy-egy ciklusban 4—5 előadást tartva. Helye minden esetben a főgimnázium tornacsarnoka volt. Jellemző a közönség érdeklődésére, hogy a látogatók 80 %-a bérlettel rendelkezett, s alig volt az évek során olyan rendezvény amelyen ne lett volna telt ház. Az előadók többsége a helyi értelmiség és a főgimnázium, valamint a tanítóképző diákjai közül került ki, de tartott felolvasást Cholnoki Jenő Ázsia kutató, Tömörkény István és Móra Ferenc író, Szigethy Vilmos levéltáros, Kiss Lajos néprajzkutató is. A rendezvények célja a művelődési és szórakozási lehetőség biztosítása mellett a közművelődési egyesület anyagi alapjának megteremtése volt, s e célnak tökéletesen megfelelt. A közönség szervezése, az előadók felkérése, a tárgyi feltételek biztosítása és az anyagi fedezet előteremtése a rendezői gárda feladata volt. Legtöbb előadó közülük került ki. Az évi két korona rendezőtagsági díj az előadások látogatására is jogosított. 31 A tudás hatalom = Népszava 1902. január 11.
