Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

pár csizma s néhány véka ocsu, nincs azon csodálkoznunk, hogy ilyenek; de igenis azon, hogy vannak."

23 Az elemi népiskolai hálózat kiépülése a felnőttek művelődési lehetőségének a megteremtését is jelentette. A népiskolai tanítók — különösen azután, hogy a szakképzett tanítók alkalmazása a tanyai körzetekben is egyre inkább jellemzővé vált — jelentős szerepet játszottak az analfabéták oktatásában, a felnőtt lakosság tanításában. Az iskolák egyben egyleti helységekként, a társas szórakozás és művelődés centrumaiként is működtek. A magasabb szintű oktatást szolgálta az 1809-ben alapított algymnasium, mely 1892-ben főgimnáziummá fejlődött, valamint az 1876-ban Csongrádról Kiskunfélegyházára helyezett tanítóképző. 1887-ben megnyílt az első polgári leányiskola. Működésének első szakasza rövid ideig tartott. Megszűnéséhez a városi tanács közönye mellett az egyre csökkenő beiratkozottak száma is hozzájárult.

24 Hároméves szünet után 1895-ben a szülők kérésére 70 növendékkel ismét megnyitották. Az oktatás minősége ezekben az iskolákban sokkal jobb volt a népiskolákénál. 1874-ben került a gimnáziumba az első okleveles tanár Fekete Imre, aki tagja volt az Országos Középiskolai Tanáregyletnek és a Magyar Természettudományos Társulatnak is. A gimnázium tanári kara a későbbiekben egyre több okleveles tanárral egészült ki, 1883-tól pedig törvény biztosította, hogy csak okleveles tanárokat alkalmazzanak.

25 Közülük többen folytattak tudományos munkát. Elsőnek kell említem a természettudós Miletz Jánost, aki halála után a Kiskun Múzeumra hagyományozta 4000 darabból álló pénz és érem gyűjteményét, 600 darabból álló régészeti gyűjteményét, a főgimnáziumra pedig igen értékes 500 kötetes könyvtárát. Életében több tudományos dolgozata jelent meg, többek között Kiskunfélegyháza föld és természetrajzáról. Szalay Gyula, a magyar nyelv tanára, nevéhez fűződik a Kiskun Múzeum megalapítása, körülbelül 200 értekezés és cikk megírása és számtalan előadás megtartása, önképzőkör vezetése, ifjúsági és tanári könyvtár irányítása. Tagja volt a Filológiai Társulatnak, Országos Tanáregyletnek, Tornatanítók Egyesületének, alelnöke a félegyházi dalkörnek, választmányi tagja, majd elnöke a Közművelődési Egyesületnek. Dr. Porst Kálmán, aki igazgatója is volt a főgimnáziumnak, tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak, az Erdélyi Múzeum Egyletnek, a kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesület ügyvezető elnöke, Országos Irodalmi és Közművelődé23 Félegyháza és Vidéke 1875. január 81. 24 JAKUBEK Emma: A kun-félegyházai polgári leányiskola keletkezése és története. — A beiratkozottak számának alakulása: 1887/88-ban I. osztály 51 fő, 1888/89-ben I—II.osztály 46 fő, 1889/90-ben I—II—III. osztály 37 fő, 1890791-ben I—IV. osztály 45 fő, 1891/92-ben I—IV. osztály 35 fő. 25 1883. XXX. tc. a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről.