Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

között éltek a mezőgazdsági munkások.

13 Az épületek többsége vályogból vagy sárból épült zsindely vagy nádtetővel. A rendelkezésünkre álló 1920-as adatok szerint csupán 143 kőből és 879 kőalappal épült lakóház volt.

14 Fél egy háza városképe tehát elsősorban a középületekből, az utcák rendezéséből és egy szűk réteg városias építkezési módjából alakult. A lakosság többsége falusias lakásviszonyok között, de a falvaknál zsúfoltabban élt. A rossz lakáskörülmények maguk után vonták a rossz egészségügyi viszonyokat. Visszatérő népbetegség volt a trachoma, a gümőkór, sűrűn szedte áldozatát a diftériás tífusz. A gazdaság szerkeztének módosulásával változott a lakosság foglalkozási megoszlása. A természeti adottságokból keletkezett agrártúlsúly azonban az 50 év alatt nem változott. (Lásd 1. számú táblázat.) 1. táblázat A lakosság foglalkozás szerinti megoszlása'' Év össz. lakosság mezőgazdaságban foglalk. o/ ipar — forg. % értelmiség /o 1870. 21.313 5.382 1.050 96 1900. 33.242 22.539 67,51 6.751 20,11 1219 3,6 1910. 34.924 21.844 62,5 7.900 22,6 1.314 3,7 A parasztság rétegződése a Jász—Kun Kerületek 1745. évi megváltásakor kezdődött. A város újratelepülését követő harmadik évben már a földtulajdonhoz való viszony szerint két részre oszlott a lakosság, redemptusokra és irredemptusokra,

16 ez utóbbiak egy része később elzselléresedett. A birtokviszonyokban a természetes változásoktól eltekintve (felaprózódás, eladósodás, vásárlás) később jelentős változásokat a puszták felosztása okozott. 1895-ben osztották fel véglegesen a redempció idején közös tulajdonban hagyott közbirtokokat. Földet csak az egykori redemptusok kaptak, akiknek a közbirtokosság intézményén keresztül a közügyek intézésébe erőteljes 13 Magyar statisztikai évkönyv: 1900, 1910. évi népszámlálás. — 1900-ban munkás + eltartott volt 8010 fő, ebből saját lakással rendelkezett 365. 1910-ben 7854 főből saját lakása volt 296-nak. 14 A lakosok számának növekedése és a lakóházak számának alakulása: év 1869. 1880. 1890. 1900. 1920. fő 21313 23 912 30 326 33 242 36 797 ház 3 466 3 858 4 466 5 408 6 264 15 Az 1870-es év adatai csupán a keresőket tartalmazzák, az 1900-asévés az 1910-es év adatai a keresőket és az eltartottakat együtt. 16 Azok, akik az 1745. évben történt Jászkun területek visszaváltásakor maguknak és utódaiknak tényleges összeg lefizetése mellett földet szereztek a redemptusok, akik erre képesek nem voltak, vagy később vándoroltak he az irredemptusok.