Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

Óriási jelentősége volt a vasútnak a város kereskedelme és egyben az új hatások, szokások meghonosodása szempontjából is. 8 A forgalom nagymérvű növekedéséhez hozzájárult az 1888-ban megnyílt Félegyháza — Csongrád vonal, mely a városhoz tartozó Gátér pusztát kapcsolta be, az 1899-ben meg­nyílt Félegyháza—Majsa vonal, mely Halesz, Galambos, Ilonaszállás meg­állóhelyeivel ismét a város tanyai körzeteinek nyitott utazási és szállítási lehetőséget. Utolsónak 1897-ben a Szolnok—Félegyháza vonalat adták át. 9 A vasúttal együtt fejlődött a postai hírszolgálat is, lehetővé téve az infor­mációk különböző formában történő beáramlását, bár hangsúlyozni kell, hogy korábban sem tartozott a világtól elzárt települések közé, hiszen nagy forgalmú fő közlekedési út mellett terült el. A városkép alakításához jelentősen hozzájárult a korszakban épült számos középület: vendéglő, gimnázium, tanítóképző, Szt. István templom, új városháza, Kalmár kápolna. Az 1887-ben megjelent „Kiskunfélegyháza rendezett tanácsú város rendezési és építési szabályrendelete" részletesen foglalkozott a belterület rendezésével, az utcák és terek kialakításával. Fon­tos lépés volt az utak szilárd burkolattal való ellátása. Az első kövesút 1894—1896 között készült el, 1898-ban kikövezték a négy főutcát. A meg­kezdett városfejlesztés eredményeként 1908-ban már 15 burkolt utca, 41 járda és két nyilvános park volt, az utóbbiak területe 14,3 hektár. Fenntar­tásuk komoly összegbe került a tanácsnak. 10 Nagy gondot fordítottak az utcák fásítására, 1908-ban már 80 utca, 40 km hosszúságban fásított. A vá­rosiasodás jele a közvilágítás fejlődése. Kezdetben petróleum lámpákkal látták el az utcákat, 1912-ben pedig elkészült a villanyhálózat. Rendkívüli jelentősége volt az 1908-ban átadott városi csatornaműnek is. Látszólag lendületesen fejlődő városkép tárul elénk. Rá kell azonban mu­tani, hogy a tömegek beilleszkedése, s a városi életmód kialakulása a szokat­lanul rossz lakáskörülmények miatt szinte lehetetlen volt. A nagyarányú tanyásodás ellenére a belterületen túlzsúfoltság alakult ki. 11 A házak három fő részre: szoba — kamra — pitvar tagolódtak, melyekhez kapcsolódtak a gazdasági épületek. A fürdőszoba fogalma ismeretlen, még 1900-ban is csu­pán 13 házban található, ugyanekkor 1 lakóházra átlag 1,15 lakás, 1 lakásra 1,41 szoba, 1 szobára 5,31 lakó jutott. 12 Különösen rossz lakáskörülmények 8 Magyar statisztikai évkönyv. I. évf. 1893. Bp. 1894., Magyar városok statisztikai évkönyve. Bp. 1912. 9 TJ. o. 10 Magyar városok statisztikai évkönyve. Bp. 1912. 11 1870-re a belterület 3354 lakóházára 13 730 lakos + a velük együtt lakó 1404 cseléd elhelyezése várt. 12 Magyar városok statisztikai évkönyve. Bp. 1912. — 1908-ban már 4001 az egyszobás lakások száma és csu­pán 758 kétszobás található.

Next

/
Oldalképek
Tartalom