Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején
a tanyákra, de a gazdák nagy része a városban is tartott házat. így bizonyos kétlakiság is kialakult. A kiegyezés utáni gazdasági fellendülés, s következményeként a polgárosodás, ha lassúbb ütemben is mint a népesség szaporodása, szintén a tárgyalt korszakban indult meg. A céhes ipar felbomlásával szinte egyidőben megkezdődtek a gyáripari jellegű vállalkozások. A tradicionális mezőgazdasági jellegnek megfelelően az első megalakuló részvénytársaság 1869-ben a Gőzmalom Rt., s még ugyanebben az évben létrejött az első pénzintézet, a Félegyházi Takarékpénztár. Követőjük volt a Félegyházi Téglaégető Társulat megalakulása 1876-ban, 1877-ben az első gyufagyár, majd 1883-ban a második gyufagyár. A várost körülvevő szélmalmok kora letűnőben volt. 1885ben már megalakult a Kiskunfélegyházi Egyesült Gőzmalom Rt., mely magába olvasztotta a már említett Gőzmalom Rt.-ot és az első Hengerműmalom Rt.-ot, melyet alig 3 évvel korábban hoztak létre azzal a céllal, hogy kivitelre termeljen. Kulturális szempontból is lényeges, hogy 1882-ben megalakult a Petőfi Könyvnyomda Rt. A századforduló után egy másik nyomdát is üzembehelyeztek a városban. Az egyetlen állami üzem az 1876-ban felállított dohánybeváltó volt, mely 1885-ben már több mint 100 munkást foglalkoztatott. Az 1883-ban megalakult Félegyházi Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank-kai együtt ekkor már 2 pénzintézet segíti a gazdasági fellendülést. A megnövekedett pénzforgalom, a hitel iránti erős kereslet maga után vonta a Közgazdasági Takarékpénztár Rt. 1905-ös és a Kiskunfélegyházi Takarék és Hitelegylet 1909. évi megalakulását. A pénzintézetek foigalma és a város kereskedelme szorosan összefonódott. A kiegyezést követő években jelentős volt a gabonakereskedelem, a marha — és lóvásárok szintén élénk forgalmat bonyolítottak. Kiviteli cikk volt a baromfi, különösen a liba és pulyka, mely számos külföldi országba eljutott. Fellendülőben volt a kertkultúra, mely a gyümölcspiacok növekvő forgalmában tükröződött. A külpiacok megnyílásával fellendülő mezőgazdasági termelés szerény mértékű — a mezőgazdasághoz kapcsolódó — ipari, elsősorban kézműipari jellegű fejlődést is eredményezett. A legvirágzóbb időszakok az 1880-as és az 1905—1910 közötti évek voltak. A kismértékű iparosodás nem okozott döntő változást, Kiskunfélegyháza korszakunk végéig változatlanul mezőváros maradt. A mezőgazdasági jelleget tükrözte az infrastruktúra alakulása. A vasút már 1854-ben a Szeged—Budapest vonal kiépítésével szorosabban bekapcsolta a várost az ország gazdasági vérkeringésébe. 7 7 MATLEKOVICS Sándor: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezer éves fennállásakor. Bp. 1897. — A Félegyháza—Szeged vasútvonalat 1854. március 4-én adták át a forgalomnak, de Cegléd—Félegyháza között már 1853. szeptember 3-án megindult a közlekedés.
