Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

elutasítást nyertek. Az úrbéri törvényszék illetékességére vonatkozóan megjegyezte: „A Jászkun Kerületbeli birtokok teljességgel nem úrbéri természetűek . . . földesúr s jobbágy közti viszonyok nem léteznek . . ."

90 tehát úrbéri törvényszéki eljárás alá nem tartoznak. A földért való harc első szakasza ezzel le is zárult. Évekig nincs nyoma annak, hogy a szegényparasztok harca élne, erjedne. 1859-ben találkozunk ismét Némedi Varga Károly nevével erkölcsi bizonyítvány kérelem kapcsán. A járási kapitány 2066. számú vonatkozó átiratában szerepel még Forgó József és Rádi György is. A tanácsi véleményezésből kitűnik, hogy a tanács harca a földkövetelőkkel nem volt olyan sima, mint ahogy ez az iratokból megismerhető. Sajnos nincs mód annak tisztázására, hogy a szegényparasztok kudarcba fulladt többszöri kísérletének milyen kísérői voltak. Az ügyben kiadott tanácsi vélemény mindenesetre bepillantást enged a társadalmi viszonyokba. A vonatkozó részt érdemes idézni: ,,az érdeklett lakosok köz tudomás szerint nem voltak ugyan fenyítve, de mint pusztakeresők alaptalan kérésüktől felsobbileg már többször el lévén mozdítva e' miatt a' felsőbbség és hatóságok elleni féktelen magaviseletet, kitörő indulatoskodást, valamint a' lakosokon pénzbeli zsarolásokat követtek el."

91 A birtokosok eddigi magatartásából nyilvánvaló, ha a pusztakeresők valóban zsarolták volna a népet, a tanács abban a pillanatban lakat alá tette volna őket. Az biztos, hogy a harc költséges volt. A fellebbezésekkel járó kiadásokat csak a nép adományaiból tudták fedezni. A pusztakeresők harca a pótadók ellen Még alig csendesedtek el Ferencszállás puszta felosztása körüli harc hullámai, amikor a közhangulatot az erőszakos adóbeszedés és a vele kapcsolatos birtokossági manipulációk korbácsolták fel. A gazdasági és szociális helyzetükkel elégedetlen paraszti és kispolgári rétegek közvetlenül tapasztalhatták, hogy a városi hatóság mindjobban az abszolutizmus támaszává válik, megerősödik a kettős szorítás. A válasz az adómegtagadásban, a késleltetésben nyilvánult meg. A nép kormány- és németellenes hangulata napról-napra fenyegetőbbé vált. Az élesztő erejével hatott az 1860. novemberi és 1861. februári kiskunhalasi osztrák ellenes zendülés. 90 U. o. 1856. évi 560. sz. határozat, 91 BKML—Kf Közgyűlési jkv. 1857—59.1859. aug. 26. 233. sz. határozat