Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

A kialakult körülmények között Eélegyháza város tanácsa képtelen volt az adókat beszedni, A császári adófelügyelő az adóbeszedés érdekében kénytelen volt katonaságot igénybe venni. A városházát katonaság szállta meg. Több heti erőfeszítés hiábavalósága után az adófelügyelő megfenyegette a tanácsot, hogy ha az adót nem tudják beszedni, akkor ,,a városi elöljáró és képviselő urakhoz" katonaságot helyez ki.

92 Erre a tanács megszeppent és megbízta a főbírót, hogy a szükséges 2.200 osztrák forintot az „exequtionális költségek" rendezésére szerezze be, mert nem szenvedhetik el azt a szégyent, hogy katonaság szállja meg a testület tagjait.

93 A tanács vezetői két tűz közé szorultak. Kellemetlenül érintette őket a katonai erőszak, de az adófizető nép hangulata is ellenük fordult. Kénytelenek voltak a kancelláriához küldöttséget meneszteni a katonai adóbehajtás megszüntetése végett. Hirtelen felvett kölcsönökkel fedezett adótörlesztéssel szerettek volna a bajok nagyjától szabadulni. A kancelláriánál elpanaszolták, hogy a jószándékú törlesztések ellenére folyik az erőszakos adóbehajtás, noha már ,,

direct és indirect adókba 100 ezer forintot befizettek." A hátralevő adó olyan szegényeknél van kinn, ,,kik néhány frt adóért 8—10 Katonával megterhelve mindenekből kiéletnek." A jobbmódúak adójukat kifizették, a katonákkal való megterhelésük igazságtalan lenne.

94 Kiderült azonban, hogy pontosan a birtokosok ferencszállási adójának rendezetlensége miatt folyt a lakosságot igazságtalanul sújtó erőszakos behajtás. A tanács — a nép fenyegető hangulata miatt — kénytelen volt a birtokossági gyűlést összehívatni, hogy az elmaradt adót a birtokosokkal befizettesse. ,,Az exequtionalis költségek" felülvizsgálatakor kiderült, hogy a város adóját 20 nap alatt beszedték, a további 40 napos (!) behajtás kizárólag a birtokosok ferencszállási és csólyosi adóhátralékának beszedésére irányult. Megállapította a tanács, hogy a behajtás költségeinek kétharmad részét a birtokosságnak kell befizetnie.

95 A birtokosságnak a közterhek viselésével kapcsolatos magatartása és a nép fokozódó nyomora a pusztakeresőket új, erőteljesebb akcióra késztették. 1861 végén — a számukra kedvező politikai körülmények között — a ferencszállási puszta felosztásáért folyó harcot felújították. A helytartótanácshoz írt beadványukban igen éles hangon fogalmazták meg sérelmeiket, sikkasztással és hűtlen kezeléssel vádolva a tanácsot. 92 BKML—Kf Tanácsi iratok 18G1. L 31 f 3 cs 7 sz 114 irat. 93 BKML—Kf Tanácsi és Közgyűlési jkv. 18C0—61. 1861. szept. 15. 393. számú határozat. 94 TJ. o. 1861. szept. 19. 400. sz. határozat. 95 TJ. o. 1861. nov. 17. 467. sz. határozat.