Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén
wittenbergi egyetem tehetségesen verselő kecskeméti származású hallgatója vagy Mező Gergely, vagy Mező György fia volt. A kutatók szerint, hazatérve református prédikátorként tevékenykedett, s az ő fia volt az a Kecskeméti Agricola (Mező) Pastoris János, aki 1583-ban a tolnai iskola rektoraként tevékenykedett. Nevében a „pastoris" jelző utal apja lelkész foglalkozására. ö már nem tanult a magyar protestáns iskoláztatás legjelentősebb külföldi fellegvárában, a wittenbergi egyetemen. 47 A XVI. század utolsó negyedében született Kecskeméten a magyar reformáció néhány más jeles egyénisége is. így például itt kezdte tanulmányait Kecskeméti C. János, aki 1593-tól 1607-ig ungi esperesként és ungvári lelkészként tevékenykedett. Kecskeméti Alexits (Elek) János 1609-től 1618-ig a nagy hírű sárospataki református főiskola tanáraként működött, s tudományos értekezést is írt Dániel próféta könyvéről. Kecskeméti M. János 1610-től 1635-ig a színvonalas szatmári középiskola tanára volt. Kecskeméti Máté 1610-től 1629-ig szintén itt tanított, majd 1629-től 1634-ig a nagy hírű debreceni kollégium tanáraként működött. Kecskemétről származott el Kecskeméti Miklós, aki Angliából hazatérve 1638-ban nagyváradi tanár lett, majd lelkészként működött. Kecskeméti György ebben az évben nógrádi esperesként tevékenykedett. E rövid, nem is teljes felsorolás is bizonyítja, hogy Kecskeméten az alap- és középfokú műveltség megszerzésében már a XVI. században igen fontos, központi szerepe volt a helyi iskoláztatásnak. A forrásszegénység miatt Kecskemét XVI. századi iskoláztatásáról alig rendelkezünk ismeretekkel, jószerint csak a mezővárosi protestáns iskoláztatás analogikus példája alapján következtethetünk azoktatási viszonyokra : „Szinte bizonyos, hogy Kecskeméten már a 16. században mindkét vallásfelekezetnek voltak iskolái. Ezekről azonban a 16. század végéig nincsenek írásos feljegyzéseinek. A református gimnázium 1600-tól számította fennállását." Mivel a XVI. század közepén Kecskemét lakossága vallási szempontból két táborra szakadt, melyek között komoly ellentétek feszültek, valószínű, hogy a régi latin iskola mellett a protestánsok is felállították saját külön iskolájukat, mint Tolnán vagy Ráckevén .Valamennyi hódoltsági mezővárosban maga a városi polgárság tartotta fenn a tanintézetet, a bírók fogadták 47 KATHONA G., 1974. 13, 21, 43.; „A gazdasági önkormányzat természetesen a vezetőréteg, a jómódú cívisgazdák súlyát növelte meg, s ezek a közterhek elosztásában nyilván igyekeztek is saját érdekeiket érvényesíteni. Ebben a törekvésükben kiszolgálták őket az általuk alkalmazott értelmiségiek, a prédikátor, a tanító és a jegyző. A mezővárosi vezetést tehát csak bizonyos korlátok közt lehet ,,népi"-nek nevezni, amennyiben a feudális kizsák mán y ólokkal szemben közös paraszti érdekeket képviselt, ugyanakkor azonban a hódoltsági mezővárosok önmagukban is osztálytársadalmak voltak, amelyeken belül az idegen munkát kizsákmányoló gazdagparasztok álltak szemben a munkaerejüket eladók széles tömegeivel." (MAKKAI L., 1958. I. 113.) — HORNYIK, 1927. 80.; SZILÁDY Á., 1883. III. 280.; HORVÁTH J., 1957. 250.; BALÁZS L., 1973. 1019.; LAMPE—EMBER, 669.; FÖLD VARY, I. 44. 166. — Vö. a ráckevei MEZŐ (Agrárius) Ferenccel — őt valójában Mezey Ferencnek hívták. (KATHONA G., 1974.131—2.; TAKÁTS S., A harminczadosok ... 1899. 255.) 11 Bács-Kiskun megye múlVjaból II. 161
