Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

és kapitányok munkáját, ebben segítségére volt még két ,,jó gazda, emberséges ember", akit melléje rendeltek. Ugyanitt esik szó a tizedgyűlésekrő! is, melyek valószínűleg a népgyűlések megszüntetése után alakultak ki. A rendszabás szerint, minthogy a tizedgyűléseken ,,sok rendetlenségek s versengések is esnek . . .", a tizedbírónak és segítőinek kötelessége — a Magisztrátus kiadott parancsára — „nemcsak a fő gazdákat, hanem az egész tizedet egybe gyűjteni". A Rákóczi-szabadságharc után az addig átmenetileg háttérbe szorult Koháryak minden korábbinál nagyobb hatalommal léphettek fel kecskeméti érdekeik védelmében.

121 Anyagi természetű követeléseiket is állandóan emelték, a többi földesúrhoz hasonlóan. Például Koháry András 1735-ben a korábbinak majdnem kétszeresére, több mint 3000 forintra emelte fel a fizetendő cenzus összegét. Utóda Koháry Miklós pedig 1763-ban 4000 forintban állapította meg. A Károlyiak 1747-ben 325 forintról 1000-re emelték, a Mottesickyek 1760-ban ugyancsak 1000 forintot követeltek.

122 A szabadságharc után Koháry István első intézkedései közé tartozott, hogy a korábbi Összehívott Bíróság helyett Úriszéket állíttatott fel.

123 Az Úriszék nagyobb jelentőségű polgári és bűnügyekben intézkedett. Tagjai voltak: a földesúr állandó megbízottja és egy ügyvédje, két Pest megyei tisztviselő, Kecskemét város Tanácsa és főbírája. Később az Úriszék egyéb ügyekbe is beavatkozott, például ellenőrizte a város gazdasági ügyeit, s ezzel kapcsolatban különböző rendelkezéseket adott ki.

124 A X VIII. században az Úriszék mellett továbbra is bíráskodott a kecskémét i tanács, nemcsak annak keretében, hanem önállóan is, valószínűleg az Úriszék ülései közötti időszakokban. Kisebb jelentőségű bűnügyekben, kihágásokban és polgári jellegű ügyekben döntöttek.

125 A főbíró „Bírószék"étől is a Tanácshoz lehetett fellebbezni. A Bírószék tulajdonképpen a főbíró személyes bíráskodásából alakult, s szinte egyidős a főbírói tisztséggel, de nem volt rendszerezve, szabályozva. A jegyzőkönyveiből következtetve, csak 1786-tól működött meghatározott 121 A Rákóczi-szabadságharc alatt a Koháryak labancok voltak, ezért a fejedelem elvette tőlük a kecskeméti cenzust, és elrendelte, hogy egyik évben híve, Károlyi Sándor vehesse fel, aki felesége, Barkóczy Krisztina révén a vagyon egy harmadára tarthatott igényt, a másik évben a fiscusnak fizessen a város. Szilády jegyzete alapján. 122 FÖIÍDŐS László: Mária Terézia urbáriuma és Kecskemét. Kecskemét, 1933. 8—9.1. A földesúri szolgáltatások iratai között található úrbéri iratok alapján közölte. Meg keU jegyeznünk, hogy — nem tudni milyen okból — a Fáy-akrészesedését kihagyták az idézett kimutatásból, s így a végösszeg is kevesebb, mint az iratok között található kéziratos kimutatás végösszege. 123 BKMLIV. 1518. A Koháryak kecskeméti Űriszékének iratai. Fondjegyzékünkben tévesen Pest megyeinek határoztuk meg, de ez csak a megváltakozás, 1834 után érvényes, amikor a földesúr jogkörét a megye vette át. 124 BKML A királyi Vizsgálóbizottság iratai. 2. téka. 125 BKML IV. 1504. Kecskemét város Tanácsának iratai, b) Tanácsülési jegyzőkönyvek 1754—1756. évi kötet. (Továbbiakban: Jegyzőkönyvek.)