Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

keretek között. Az 1816. évi úriszéki rendszabás pontosan körvonalazza a Bírószék hatáskörét.

126 Eszerint a főbíró az ítélkezést egy, hetenként változó tanácsbeli és egy hites jegyző közreműködése mellett végezte. Mind polgári, mind bűnügyekkel foglalkozott, de csak a kisebb jelentőségűekkel. Anyagi természetű ügyekben a hatásköre 100 forintig, testi büntetés vonatkozásában 12 pálcáig terjedt. A század folyamán egyre nőtt a földesúri és a megyei befolyás, a közrendű lakosok pedig egyre inkább kiszorultak a város vezetéséből. Mindenekelőtt megszűnt a népgyűlés. Hatáskörének egy részét bizonyára a tizedgyűlések, más részét pedig egy új, a tanácsnál szélesebb körű testület vette át. Sem elnevezését, sem összetételének elvi alapjait nem ismerjük, létének egyetlen emléke a főbíróválasztási szavazatok jegyzéke, mely némi hiányokkal 1707től 1818-ig található meg levéltárunkban.

127 A főbírót a kezdetben négy, majd később 3 jelölt közül a leadott szavazatok többsége alapján választották ki.

12fi A szavazókat, illetve egy részüket feltehetően a t ized gyűlések, esetleg a céhek delegálták, de a városban lakó nemesek és tanácsbeliek teljes létszámban részt vettek a választásokon, sőt időnként, a közrendű választókkal ellentétben, két szavazattal rendelkeztek.

129 Később a statútumokat is a főbíróválasztás alkalmából fogadták el, például 1747-ben a „gyulladás elleni" rendelet fogalmazványa cl SZclVclZcVfcszedő jegyzékbe van beletéve.

130 Néhány esetben az elfogadott statútumot a földesúr is jóváhagyó záradékkal látta el. Mindenesetre a statútumokkal kapcsolatos jogkörük arra vall, hogy joggal tekinthetjük a bíróválasztók testületét a népgyűlések jogutódjának. A szavazók száma állandóan változott, a legtöbben 1713-ban (355 szavazó), a legkevesebben 1774-ben (54 szavazó) vettek részt a választáson. Az általános tendencia számuk csökkenését mutatja, azonban a század utolsó harmadában a választók létszáma 80 körül állandósult.

131 1817-ben — mint a jegyzékre feljegyezték — a tanács tagjain kívül ,,az Electa Communitas, Czéheknek Küldöttyei és a városnak elsőbb sorsú szolgái" vettek részt a szavazáson. 1818-ban pedig külön jegyzéken tüntették fel 12(> RÉTHEY Ferenc : Szabados Kecskemét tekintetes úriszékének rendszabásai. Kny. a Katona József Társaság 1935—C. évkönyvéből. 10—11. 1. 127 Közigazgatási iratok 1818—79. sz. 128 A jelölteket valószínűleg a Tanács egyik felekezethez tartozó tagjai közül a másik felekezet tagjai választották ki, amint ez az Electa Comnmnitasnál volt szokásban 1822-től. 129 Például 1732-ben, 1739-ben és 1753-ban. 130 SZILÁDY jegyzetei X. pont. A Zárt Levéltár 50. csomó alapján. A meglevő szavazójegyzékek közül ez az év hiányzik, ennek alapján feltételezhetjük, hogy a szavazójegyzékek hiányzó részét a Zárt Levéltárban őrizték. 131 Átlagban 1724-ig 237; 1739-ig 215; 1749-ig 130; 1759-ig 110; 1773-ig 79 személy adta le szavazatát. 1775ben 83, 1780-ban 84, 1791-ben 82 és 1810-ben 84 személy szavazott.