Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

Kecskemét bérelt pusztáinak terméseredményei 1559-ben A gabonatermés 1 adózó A szénatermés 1 adózó A puszta neve háztartásra háztartásra A puszta neve mennyisége értéke esó gabona mennyisége értéke eső széna (q) (akcse) (q) (szekér) (akcse) (szekér) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Agasegyház 50,5 1 800 0,14 100 1 000 0,26 Bábony 184,3 7 500 0,47 30 300 0,08 Borbásszállás 50,5 1 800 0,14 700 7 000 1,79 Köncsög 75,8 2 700 0,21 50 500 0,13 Matkó 126,3 4 500 0,35 460 4 600 1,18 Monostor 252,6 9 000 0,70 100 1 000 0,26 Páhi 12,6 450 0,04 46 460 0,12 Összesen 752,6 27 750 2,05 1486 14 860 3,82 széna sem sok termett, Páhi mellett a legkevesebb hasznot hajtotta a mezőváros parasztpolgárainak. Viszont Matkó kimagasló szénatermése a második helyen állt a puszták között. Dús füvű rétjei Borbásszállással együtt a hét puszta szénatermésének közel felét adták, vagyis mindkét terület fontos szerepet játszott Kecskemét szarvasmarha-állományának téli takarmányozásában. Monostor-puszta a legfontosabb gabonatermő bérelt területe volt Kecskemétnek. Jó termőtalaját inkább gabonatermesztésre hasznosították bérlői, szénatermése csak közepes volt. Kiemelkedően legtöbb gabonatermése viszont az összes puszta terméseredményének egyharmadát tette ki. Monostor egyike volt a mezőváros legjobb „éléskamráinak" a XVI. század közepén. Mellette még Bábony jutott jelentős szerephez az élésgabona-termesztésben. Ez is a legjobb földű puszták közé tartozott, melyet alapvetően kenyérgabona-termesztés céljára hasznosítottak bérlői. Ugyanakkor szénatermése a legkevesebb volt valamennyi puszta között, ami megint csak arra utal, hogy Bábony inkább a növénytermesztésben, mint az állattenyésztésben játszott fontos szerepet Kecskemét mezőgazdaságában. Az adatokat összegezve megállapítható, hogy a hét bérelt puszta együttesen fontos szerepet játszott Kecskemét növénytermesztésének két legfontosabb ágazatában, a kenyérgabona-termesztésben és a rétgazdálkodásban. S mivel az évente lekaszált szénamennyiség az állattenyésztésben került felhasználásra, továbbá a növénytermesztés számára egyáltalán nem hasznosítható gyenge minőségű legelők is alkalmasak voltak kora tavasztól késő őszig a marhacsordák, a ménesek, a juhnyájak és a kondák legeltetésére, megállapíthatjuk, hogy a puszták az állattartás szempontjából is jelentős