Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

szerephez jutottak. Mint majd később látni fogjuk, innen származott a kecskeméti adózó háztartásokban évente felhasználásra kerülő szénatermés fele ! Ezt is figyelembe véve elmondható, hogy Kecskemét gazdasági életében nagy súllyal szerepeltek már a XVI. század közepén is a bérelt puszták, melyek hiányában a mezőváros nemcsak hogy nem tudta volna növelni országos jelentőségű állattenyésztésének volumenét, hanem még jelentős visszaesés is bekövetkezett volna. Nyilvánvalóan emiatt, a busásan jövedelmező bővített újratermelés lehetőségében bízva árendálták ki az elkövetkezendő évtizedekben is a kecskemétiek ezeket a területeket, sőt a 15 éves háború hatalmas pusztításai után még számos új puszta kiárendálásával tovább növelték számukat.

14 A pusztákkal kapcsolatos adatok áttekintése után rátérhetünk a szűkebb értelemben vett kecskeméti mezővárosi határ mezőgazdasági termelésének áttekintésére. Első lépésként közöljük a kecskeméti terméseredményeket az 1546-os és 1562-es évekből, miközben feltüntetjük a puszták 1559-es adatsorait is, valamint az adótételekkel kapcsolatos számítás analógiájára közöljük a mezőváros és a puszták együttes, hozzávetőleges pontosságú terméseredményeit az 1559—1562 közötti időszakban. Itt is hangsúlyozzuk, hogy ezek az 1559/62-es becslések csak tájékoztató jellegű adatokat tartalmaznak, melyek még a minimumot sem érhetik el, de egyéb lehetőség hiányában kénytelenek vagyunk beérni ezekkel a kevéssé pontos számításokkal. 1562-ben szintén búza- és kétszeres-tizedet (keverten vetett búzát és rozsot) tüntet fel a kecskeméti adódefter-, s emellett 50 akcse értékű gyümölcs-tized és 2500 akcsés egyéb globális terményadó is szerepel benne. Ez utóbbi átalányként, egy összegben (2500 akcse) adja meg az ipari és konyhakerti növények adóját (bab, lencse, lenmag, kender). Ezek a számadatok önmagukban keveset mondanak, egyedül rájuk támaszkodva nem lehet következtetéseket levonni Kecskemét növénytermesztésének volumenéről. Ehhez a komparatisztikus vizsgálati módszer alkalmazására van szükség, vagyis Kecskemét terméseredményeit össze kell hasonlítani a terület többi mezővárosáéval. Erre pedig lehetőségünk van, lévén hogy rendelkezésre állnak a budai szandzsák 1546-os és 1562-es adóösszeírásai. Az alábbiakban külön táblázatokban közöljük az 1546-os és 1562-es adatokat, 1546-ból Buda és Pest, 1562-ből Buda, Pest és Visegrád bejegyzései nélkül, mivel ezek csak globális földesúri adóbevételt tartalmaznak. 14 KÁLDY-NAGY, Magyarországi. . . 1970. 27.; KÁLDY-NAGY, A budai. . . 1977. 336—431. ssz. (Borbásszállás, Ágasegybáz, Matkó, Monostor, Köncsög, Páhi), 212. ssz. (Bábon). V. ö.: KÁLDY-NAGY, Harács-szedők ... 1970. 153—5, Bábonyról lásd még: GYÁRFÁS, 1885. IV. 1881.; BORS K., 1892. 25—6.; ILLYÉS B., 1975. 56. — Utóbbi szerint a bábonyi homok csak állattenyésztésre volt jó ebben az időben.