Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

EPERJESSY KÁLMÁN Bács-Kiskun, illetve Bács-Bodrog megye a II. József kori Országleírásban

vonatkozó megjegyzések faluról falura, pusztáról pusztára kiterjedő részletes képet adnak a legelőviszonyokról. Megtudjuk, hogy a száraz legelők mellett a kisebb folyók közelében is sok a vizes rét. Részletekbe menő változatos leírást találunk a legelők minőségéről. Csak gondos utánjárással tudható meg, hogy vannak: száraz; jó; mocsaras; nedves; vagy víz esetén mocsaras; a folyók mellett mocsaras; kisebb mocsarakkal pásztázott; puha talajú; esős időben kissé puha; elárasztott; gyalog nem járható ; az áradási idő (tavaszi és zöldár) kivételével száraz ; végül használhatatlan (impracticable) rétek és legelők. Sok a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület; nádas, láp, zsombék, mocsár, Minden helységnek voltak kisebb-nagyobb állóvizei; láp, tó, pocsolya, amelyben legfeljebb csak sás, nád, káka termett, és libalegelőül szolgált. Az állóvizek a folyók áradása és nagy esőzések folytán keletkeztek. Voltak állandó és időleges mocsarak, mely utóbbiak száraz időben eltűntek, de nagyobb esőzéskor vagy áradás után újból felbukkantak. Részletekbe menő leírásokat olvashatunk a mocsarak, lápok, erek vízrajzi állapotáról: szélességéről, mélységéről, közlekedési lehetőségeiről. Állandó gondját képezte a falunak a mocsár s annak termelésre és közlekedésre való befolyása. Hosszú volna mindennek részletes felsorolása. Az alábbiakban közlendő néhány adatból is kitűnik, hogy a mocsár milyen fontos helyet foglalt el a lakosság életében. A mocsár általában a folyók árterületén keletkezik. Sok van a Duna, Tisza közelében. Távolabb csökken a számuk, több a száraz legelő, és kevesebb a láp és a mocsár. A Dunához közel a mocsaras helyek nyáron kiszáradnak, tavasszal víz alatt vannak. Az Akasztó melletti nagy mocsár több helyen végigvonul. Izsáknál a mérföld hosszúságú és 3500 lépés széles Kolontó nevíi mocsár húzódik. Ez sohasem szárad ki és náddal van benőve. Viszont a Csiraszek nyáron kiszárad. Kiskőrösön a Büdöstó mocsárban mindig van víz, és sás terem benne. A Kiskunság legtöbb részén nem száradnak ki teljesen a mocsarak. Halason a várostól a kertekig húzódó nagy mocsarat legelők pásztázzák. Kiskunfélegyházán az Orgoványi-pusztán mindig van víz, Kiskunmajsán a Szent László-tóban ugyancsak. Futtakon nagy mocsár található. A Tisza mentén Magyarkanizsán és Martonoson a mocsarak nem száradnak ki. Embermagasságnyi mélyek és járhatatlanok. Zentán is sok a mocsár, de gyalogszerrel és lovon is lehet közlekedni. Tiszabecsén járhatatlanok, nagy vízálláskor kiöntenek, és 9—10 láb magas nád van rajtuk. Ezen a területen a legtöbb mocsár nádas. Titelnél a Nagymocsár nagyon száraz idő kivételével nem járható. A mocsarak nagy területeket nyeltek el a termőföldekből. Sajátos növény-és állatviláguk volt. A lakosság hasznot is húzott belőlük. A lápré-