Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

EPERJESSY KÁLMÁN Bács-Kiskun, illetve Bács-Bodrog megye a II. József kori Országleírásban

van. Ha kilép medréből, elárasztja a környéket. Kanizsánál a Tiszába ömlik. Az erdőviszonyokról adott jelentés, bár nem az erdő határozza meg a megye táj jellegét, az erdőtlen foltok ellenére is igen figyelemre méltó. Ebben az időben már számba veszik az erdők állapotát, és kijelölik a beültetésre váró területeket. Ebben bizonyára része van a Mária Terézia által 1769-ben kiadott Erdőrendtartásnak is. Rendszeres fásítás, gondozott erdők elsősorban a folyópartokon vannak. Végig a Duna vonalán: Bács- Tass, Solt, Harta, Dunapataj, Úszód, Kalocsa, Baja, Sükösd, Dömsöd stb. határában gondozott bükk-, tölgy-, nyár- és fehérfűzerdők találhatók. Erdővel borítottak Kalocsa és Baja határában a dunai szigetek is. Újvidéken sem a város körül, hanem a szigeten van erdő. A Kiskunság egyes részei kivételével nincsenek összefüggő nagyobb erdőtlen területek. Rendszeresen fásítanak számos kisebb településen. Szabadszálláson Kis János rétje mellett, a Telekhegyen faiskola van (Baumschule) (XV. 26.2), Fülöpszálláson szintén faiskoláról tesznek említést. Kecskeméten, Zomboron, Kiskunhalason nyilván a táji adottságok miatt nincs erdő. Kiskunfélegyházának is csak cserjebokrokra telik a közeli kunhalmokon. Fajszot viszont körös-körül erdő övezi. A magukban álló szórványok nem tudnak megbirkózni az erdőtelepítéssel, de nagy számban említenek a terepjárók olyan pusztákat, szállásokat, sőt csárdákat, is amelyek körül van kisebb-nagyobb ligetkoszorú és magas törzsű szilfákból álló fásítás. A jelentés faluról falura, sőt szállásról szállásra kiterjed az erdő állapotára. Felsorolja a fanemeket és az erdőn át való közlekedés lehetőségeit. A fenyő és tűlevelűek kivételével csaknem mindegyik faféleség előfordul: bükk (Buche), tölgy (Eiche), nyír (Birke), egerfa (Erlen), gyertyán, hárs (Linde), szil, jegenye s a folyópartokon a fűzfa (Felberbaum). Van nagyerdő (avas), ezenkívül ritkás, fiatal vegyeserdő. A nagyerdő magas törzsű fákból áll, a fiatalos (Junger Wald) új telepítésű erdőt jelent. A ritkás vagy vágott erdő a fakitermelés során keletkezik. Sajátos erdőtípus a mocsári erdő. Fűz-, nyár-, égerfa növényzete mellett bokrokkal, cserjével bozóttal is sűrűn be volt nőve. Az előbbiekből levonhatjuk a következtetést: az erdőgondozás kezd szervezett formát ölteni. Erdőfelügyelők, urasági vadászok feladata az erdő rendjét fenntartani. A lóállomány fontossága miatt fordítanak különös gondot a rétek, kaszálók, legelők (Wiesen und Sümpfe) állapotának megismerésére. Tudni kellett, hogy vizes vagy száraz-e a rét ? Hogyan lehet rajta közlekedni és a takarmányt tárolni ? Rá lehet-e hajtani az állatot a legelőre ? Az erre