Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

EPERJESSY KÁLMÁN Bács-Kiskun, illetve Bács-Bodrog megye a II. József kori Országleírásban

lük. Katonai, sőt egyenesen stratégiai célokból készült, hogy bizonyos helyekről hadszíntérré válásuk esetére hiteles adatokat nyújtson. Nélkülözhetetlen, mert a térképszelvények nem elégíthették ki teljes mértékben a katonai érdeklődést. Válasz nélkül hagytak ugyanis olyan tudnivalókat, amiket a térképlapokon ábrázolni nem lehetett. így: az épületek anyaga, a vizek (tó, patak, folyó) szélessége, mélysége ivásra való alkalmassága. Továbbá az erdő állapota fanemek szerint és közlekedési szempontból. Az utak minősége. A legelők és rétek. Általában mindaz, amit a térképen kifejezni nem lehet. Ezért vált szükségessé a térképábrázolás kiegészítéseképp egy leíró rész elkészítése. Ezt nevezhetjük (és így is nevezték) Országleírásnak. A török kiűzése után, a különböző támadó és védő háborúk során, az állandó hadsereg szervezése folytán és a megismétlődő hadgyakorlatok követelményeként is kialakult az Országleírásnak —így is mondhatnók —műfaji formája. Ennek szempontjait az az utasítás foglalja magában, amelyet az Udvari Haditanács (Hofkriegsrath) 1764. május 13-i kelettel Motzel és Elmpt ezredesekhez, a Cseh- és Morvaországban folyó katonai felvétel vezetőihez intézett. Eszerint az országleírásnak tartalmaznia kell a következőket: „1. Az egyik helynek a másikhoz való távolsága órákban számítva és közönséges rendes lépésben mérve. 2. A folyókat, mélységük, szélességük, partjuk minősége szerint, továbbá a gyalogosok, lovasok és a kocsik számára alkalmas gázlók feltüntetésével. 3. Az utakat és azok állapotát. 4. Az erdőket. Hány használható kocsi-, faszállító- és más út, valamint gyalogösvény megy át rajtuk ? A hegyeket, halmokat, mélyedéseket és völgyeket. Távol vagy közel vannak-e azok a kocsiutaktól ? Magas törzsű fákból áll-e, ritkás vagy fiatal ültetésű-e az erdő ? Hol lehet rajta átjutni ? Vannak-e benne mocsarak és lápok ? 5. A mocsarak és lápok vajon gyalog vagy lóháton, mindig vagy csak bizonyos évszakban járhatók-e ? Vagy egyáltalában járhatatlanok ? Vajon kiszáradnak-e néha, és mikor rosszabbodik az állapotuk az időjárás következtében ? 6. A folyók és tavak vize vajon jó-e ? Nemcsak lovak itathatok belőle, hanem vizét az emberek is ihatják ? Medrük homokos vagy mocsaras-e, és milyen területet árasztanak el ? 7. A hegyeket és magaslatokat. Különösen fel kell tüntetni a legmagasabbakat, amelyek tetejéről nagy területeket lehet áttekinteni. 8. Végül az utakat és ösvényeket. Milyen az állapotuk, különösen rossz idő esetén ?