Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

EPERJESSY KÁLMÁN Bács-Kiskun, illetve Bács-Bodrog megye a II. József kori Országleírásban

Idetartoznak az összes templomok, temetők, majorok, malmok és más szilárd épületek tartozékaikkal együtt." Az első katonai felmérés térképészeti részéhez kiegészítésül a fenti utasításhoz hasonló tartalmú magyarázó szöveg készült. így jött létre az Országleírás (Militarische Beschreibung von Hungarn), a II. József-féle katonai felmérés néven ismert térképmű leíró része. Az Országleírás a katonai beosztásához hasonlóan, nyugati irányból kelet felé haladva, növekvő sorszámú oszlopok (Colonne) és ezeket északról délre növekvő számsorrendben tagoló szakaszok (Sectio) szerint közli a megkívánt tudnivalókat. Alapjául a fent közölt Motzel és Elmpt-féle utasítás szolgált. Míg a térképszelvények szerzőinek nevéről biztos tudomásunk van, a leírás készítőiét nem ismerjük. Valószínűleg kollektív munkában készült. Hogy a rajzoló és a hozzá tartozó leírás szerzője minden bizonnyal külön személy volt, kitűnik a szövegben előforduló megjegyzésekből. A leírás szerzői a kész térképpel a kezükben a helyszínen gyűjtötték az anyagot. Jelentéseikben állandóan hivatkoznak is a térképszelvényekre. Munkájuk forrásértékére vall, hogy mind a térképszelvényeken, mind a leíró részben előfordulnak olyan települések ,amelyekről sem a korabeli, sem a későbbi források nem tudnak. A terepjáróknak — így is nevezhetjük az Országleírás készítőit — lakott helyenként a következőkről kellett jelentést készíteniük : 1. A helység neve esetleges más nyelvű változataival. 2. A helység távolsága a szomszéd helyektől órákban. 3. A helység szilárd építményeinek és azok tartozékainak felsorolása. 4. A helységben és annak határában található vizek (folyók, patakok, tavak, kutak stb.) adatai (szélesség, mélység, vízbőség, ihatóság stb.). 5. Az erdők: fanemek, sűrűség, járhatóság feltüntetésével. 6. A rétek és mocsarak leírása. 7. Az utak: irányuk, járhatóságuk, állapotuk leírásával. 8. A helységet uraló magaslat. 9. A helység múltjára vonatkozó történelmi, néprajzi és egyéb megjegyzések. A továbbiakból nem nehéz megállapítani, hogy a közlendő országleírás a főforrása Magyarország eddig sajnos nem ismert és meg nem írt XVIII. századi kultúrgeográfiájának. A szövegben — bár egyes részei tartalmilag és formailag különböző értékűek — érvényesülnek bizonyos egységes szempontok. Ilyen pl. a sajátos stílusa, szerkezete és helyesírása. A feltett kérdésekre adott válaszok (így pl. az épületek anyagára, az utak állapotára vagy az erdőre vonatkozók) a szövegben csaknem változatlanul ismétlődnek. A tulajdonnevek és köznevek írásában viszont nincs egységes eljárás. Egyaránt szerepel bennük a kis- és nagybetű. Az épületek szilárd állapo-