Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

EPERJESSY KÁLMÁN Bács-Kiskun, illetve Bács-Bodrog megye a II. József kori Országleírásban

Bács-Kiskun, illetve a hajdani Bács-Bodrog megye a II. József-kori országleírásban EPERJESSY KÁLMÁN A helytörténet forrásanyagának alapvető részei közé tartoznak a kéziratos térképek, közöttük pl. a látképek, tervrajzok és községalaprajzok. E kútfők belevilágítanak a táj életének olyan mozzanataiba is, amelyeket más források nem tudnak kifejezni. A térkép forrásértéke kétségtelen, mert valóságot fejez ki : a dialektikus folyamatot, a táj életének egymásra ható mozzanatait. Többnek kell tehát tekintenünk egy topográfiai útmutatónál. Helytörténeti forrásanyagunk a háborús események következtében nagyon hézagos. Különösen vonatkozik ez a török támadások útjába eső tiszántúli, déldunántúli, bácskai és kunsági területekre. Ehhez járul még az is hogy a Monarchiához való tartozásunk folytán térképészeti forrásaink nagy része is a bécsi levéltárakban található, és azokat katonai okokból szigorúan őrizték. Ezzel magyarázható, hogy a hazánkra vonatkozó legfontosabb kézirati térképgyűjteményről, a II. József-féle katonai felmérésről (Josefinische Aufnahme) is csak az első világháború után tíz évvel, 1928-ban szerezhettünk tudomást. E páratlan értékű, hazánk egész területét, Erdélyt és a Temesi Bánságot is magában foglaló 28 800-as léptékű, 1451 szelvényből álló kéziratos térképmű kimeríthetetlen kincsesbányája a helytörténeti kutatásnak. A térképszelvények pontos tájékoztatást nyújtanak az ország talajviszonyairól, az erdőkről és a szik kiterjedéséről, a XVIII. századi újjáépítés során létesült településekről, szállásokról, tanyákról, majorokról stb. A jelen pontos rajza mellett évtizedekre visszamenőleg a múltbeli állapotot is feltüntetik. Míg az elmúlt félévszázad latt az első katonai felmérés anyaga tudományos közkinccsé vált, addig a hozzátartozó Országleírásról (Landesbeschreibung) kevésbé mondhatjuk ezt el. Az Országleírás, teljes nevén Katonai Országleírás, tartalmilag és műfajilag vegyes kútfőnek tekinthető. Katonai, politikai, gazdasági, fizikai, építészeti és néprajzi elemeket egyaránt tartalmaz. Kiegészítője az adóösszeírásoknak, az urbáriumoknak, a népszámlálási iratoknak és egyéb hasonló forrásoknak, de lényegesen különbözik is tő-