Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

NOVÁK LÁSZLÓ Pest—Pilis—Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszeréi a XVIII. században

ez esetben azt jelenti, hogy a kertek mélyebb fekvésű, falu alatti területen helyezkedtek el, amely csupán kaszálásra volt alkalmas. Feltöltögették és trágyázással termékenyebbé javították, ahol kerti növénytermesztést is végezhettek a jobbágyok. Tulajdonképpen valamennyi kétbeltelkű helység kertjei, szálláskertjei ilyen funkciót töltöttek be. Sajátos, ettől a sémától kissé eltérő Alberti kétbeltelkűsége. A falu lakóházai a XVIII. század eleji megtelepedéskor a Marasztyi nevű rét szélében épültek fel, nélkülözve minden tervszerűséget, halmazosan. A házak csoportjától távolabbra, a magasabb fekvésű homokháton pedig a nyomáskertek jöttek létre. A Mária Terézia-féle telekrendezés alkamával — mint ahogyan a fundust ós tartozékait is szabályozták — a kerteket is mérnökileg tervezett szabályos úthálózat között mérték fel, amely a ,,Horti Calcatorii" nevet viselte (6. kép). Ez a ,,nyomáskert" kifejezés a kertek rendeltetését nyomatékosan kifejezi: azon kívül, hogy ott istállókat építettek fel a jószág számára, fontos mezőgazdasági munkát is végeztek, mert oda hordták be a gabonát és ott is nyomtatták el, a szalmát pedig ott tárolták. Helyenként, a laposabb részeken kisebb kaszálókat is használtak a jobbágyok. Ezek a nyomáskertek tehát szervesen kapcsolódtak a belsőség másik alapegységéhez, a távolabb fekvő házhoz. A XVIII. század legvégén megkezdődött településrendezés alkalmával — amely végeredményben előzménye volt az egész határrendezésnek, illetve tagosításnak •— ezeket a kerteket messzemenően figyelembe vették, mint az gr. Almássy János urasággal kötött úrbéri szerződésből is kitűnik: „minthogy Alberti határ osztályozásra nézve 4-ik osztályba helyezve volna, — egy telki állományra belső illetőségben egy hold föld, — melly azért is, minthogy a Földes Uraság a rendetlenül épített várost rendbeszedni szándékoznék, mint jobbágyoknak, mind pedig zselléreknek, a már rendbe szedett szérűskertekben . . . adatván ki, a városban fent álló belső Házak belső Telkeik, a belső telki illetőségekbe be nem tudattak . . ."." A kétbeltelkűség, illetve a kertesség szerényebb változata figyelhető meg Alsónémedin, ahol a belsőséget alkotó porták melletti kaszálón jöttek létre a szérűskertek. Ezeket — még a századfordulónk idején is — kaszálták, aratás idején pedig oda hordták be a gabonát, ott nyomtatták el, ott szelelték ki a magot, majd a rakományokat ott tárolták.

78 Ócsa kertessége is hasonló rendszerű volt. A Némedi út és Csiffári út mentében helyezkedtek el a kertek, s mivel mélyebb fekvésű területen feküdtek, kaszálóként használták, de istállók is álltak bennük.

79 77 PML IV. 165. 2. Alberti úrbéri pere. Úrbéri Szerződés, 1840. március 31. 78 NÓVÁK, 1979. 79 PML IV. 165. 42. Ócsa úrbéri pere (1772—1848). Litt. L. 1839. júl. 3.